Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
szlovákokkal telepített helységekben (Csaba, Szarvas, Berény) és a részben német telepítésű Endrődön alig volt néhány pestises halott, E helységek népességszáma ebben az időpontban még meglehetősen alacsony volt és ez is hozzájárult hogy a pestis elsősorban a megye török kort átvészelő, régi megülésű magyar községeiben szedte a legtöbb áldozatot. Érdekesek az eredeti összesítés kor szerinti megoszlásának adatai is. Ezek szerint az áldozatok legnagyobb része gyerek volt (az összes halott 48,5%-a 12 éven aluli), míg a 30 évnél idősebb férfiak egy korévre jutó vesztesége meglepően kevés volt. Egy régebbi dolgozatomban megemlítettem, 91 hogy a pestisben meghaltak adatainak ismerete éppen Békés megyében felhasználható az 1715—20. évi or8. táblázat Békés megyei helységek becsült népessége az 1720. évi országos összeírás alapján és az 1738. évi pestisben meghaltak száma Helység neve Összeírt családfők száma 1720 Becsült népességszám kiegészítés nélkül 1720 Becsült népességszám 50%-os kiegészítéssel 1720 A népesség becsült 25%-os növekedése 1740-ig Pestisben meghaltak száma 173S—43 Népesség száma 1785 Békés 149 745 1117 1396 1185 7487 55 275 412 515 627 2257 Kőrösladány ....... 24 120 180 225 247 1797 Öcsöd 39 195 292 365 442 2555 Szeghalom 84 420 630 787 625 2675 Tárcsa ............ 38 190 275 343 345 1791 Vésztő 27 135 202 253 280 1582 szagos összeírás kritikai elemzésénél a forrásanyag hiányának bizonyítására. Ha ugyanis az 1738. évi pestisjárványban elhaltak számát az előtte nem egészen húsz évvel végrehajtott adóösszeírás adataival hasonlítjuk össze, kiderül, hogy a nagyobb veszteségeket szenvedő helységekben többen haltak meg, mint ahányan a korábban alkalmazott számítás eredménye szerint ott éltek volna (1. 8. tábla). A felsorolt helységek közül ötben nagyobb volt a pestisben meghaltak száma mint az általában használt módszerrel (családonként öt fővel számolva, a kimaradottakra 50 százalékot, 20 év természetes szaporulatára 25 százalékot hozzáadva) kiszámított népesség lett volna. Az első népszámlálás eredményei szerint valamennyi helységnek jelentős lakossága volt és ez önmagában is élénk cáfolata az országos adóösszeírás alapján becsült adatoknak. (A felsorolt helységekben egyébként idegen betelepítéseknek nincs nyoma.) 1739 áprilisában érkezett a helytartótanácshoz az első jelentés a távoli Bereg megyéből: Csaroda helység bírája és esküdtjei április 12-én közölték, hogy 91 Id. mű. 163.1.
