Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

egy kivétellel minden jelentés 100-nál több halottról számolt be. Havonként vizsgálva a halálozások megoszlását augusztus hóban 991, szeptemberben és októberben egyformán 738, júliusban 483, novemberben 404, decemberben 160, júniusban 85 és májusban mindössze 4 volt a meghalt személyek száma (1. 4. ábra). Az 1739. évi jelentéseket összegezve Abaúj megye pestisben meghalt lakosainak száma 3603, míg az országos összesítés 1738—1744 között összesen 4320 főt tüntet fel. A különbség nem nagy és azt mutatja, hogy a járvány legtöbb áldozatát 1739-ben szedte. Táblázatainkban tehát a pestises halottak nagy többsége szerepel és jelentősebb változások csak azokban a helységekben kereshetők, amelyekben a járvány később tört ki és az év végéig pusztítása még nem fejeződött be (Csobád, Encs, Alsóvadász, Horváti). így az Abaúj megyéről készült gondos jelentések a járvány lefolyásának hű és csaknem teljes ábrázolására nyújtottak lehetőséget. Arad megye viszonylag hamar átesett az első fertőzéseken. Ennek ellenére fennmaradt adataink szerint a pestis itt nem szedett sok áldozatot. Az országos összesítésben 913 halálesettel szerepel, egy a Károlyi levéltárból előkerült, bizonyára nem teljes községi összesítésben pedig 867 volt a halottak száma.

85 Ez halottak Pestisben meghaltak havonkénti megoszlása Abaúj megye községeiben (1739) 4. ábra 85 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Megyei összesítések.