Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Lesky, Erna: Semmelweis Ignácra vonatkozó iratok a bécsi Egyetemi Levéltárban

A rágalmak, amelyeket hárem, becsületesnek ismert és a tanintézetünkhöz tartozó emberrel szemben tartalmaz a ven Rcsas tanár ideigl. aligazgató által a tantestület bevonása nélkül tett intézkedés, arra kényszeríti az alulírottakat, hogy belebocsátkozzanak ennek a mellékelt iratnak a magyarázatába. I, II. Igaz, hogy Dr. Linhart a 2. Sebészeti Klinika újonnan kinevezett asszisztense, de már másfél éve ad tanfolyamokat műtéttanból sebészeti anatómiával karöltve, s ezeket számosan felkeresik bel- és külföldiek, úgyhogy az a hírük, hogy kiválóan tanulságos tanfolyamok. Az ideigl. aligazgató úr a tanulókat Cessner dr.-hoz utasítja, aki ugyanazt az oktatást adja ingyenesen az első sebészeti klinikán. — Ez az adat egyenesen valótlan, mert Cessner dr. úr az 1. sz. Sebészeti Klinikának sem nem asszisztense, de nem is helyettese az asszisztensnek, és műtéttani tanfolyamot sem adott, sem díjazásért, sem ingyenesen. Ugyanígy valótlan az az állítás, hogy Semmelweis dr. és Blodig dr., volt aszszisztensek híján vannak az oktatáshoz való minden segédeszköznek. — Ha ezeknek a tanfolyamoknak nagy számú látogatottsága nem cáfolná is meg ezeket az adatokat, már a tárgyi ismeret is bizonyítja ennek az állításnak a valótlanságát, hiszen a szülészeti tanfolyamokhoz nincs szükség csak tanbabára és hullákra, amelyek Semmelweis dr. úrnak rendelkezésére álltak. — Fel kell tűnnie annak az ellentmondásnak, hogy az ideigl. aligazgató úr véleményt nyilvánít Dr. Linhart, az újonnan kinevezett, sebészként és anatómusként már kipróbált szakember ellen, ezzel szemben azonban a még újabban kinevezett Dr. Braun asszisztens tanfolyamait úgy ajánlja, mint amelyek hasznosabbak azoknál, amelyeket a volt asszisztens, Semmelweis dr. tart, bár ugyancsak ő pontosan tudja, hogy Braun dr. úr kinevezése előtt nem ténykedett ebben a szakmában. Alulírottak kénytelenek óvást emelni az ideigl. aligazgató úrnak ama megjegyzése ellen, hogy a kérelmezőket pénzéhes embereknek és azok segítőtársainak rosszindulatú üzelmei vezették félre abba az irányba, hogy látogatniuk kell ezeknek az uraknak a tanfolyamait; ez a megjegyzés olyan emberek megrágalmazását tartalmazza, akiknek a hírneve tökéletesen becsületes, ez a megjegyzés pellengérre állítja azt a tanintézetet, ahol működünk, ez a megjegyzés érthetetlen, mert a fennálló rendelkezések egyáltalán nem kötelezik az asszisztenseket arra, hogy ingyenes tanfolyamokat adjanak. Mégha úgy akarnók is tekinteni az ügyet, hogy a magas Minisztérium rendeletével, amely szerint a József-akadémia tanulóit éppúgy kell kezelni az egyetemen, mint az akadémián, kihirdettetett az a rendelkezés, hogy az asszisztenseknek ingyenesen kell tanfolyamokat adniuk a József-akadémia doctorandusainak, Linhart, Semmelweis és Blodig doktor urakra ez a rendelet akkor sem vonatkoznék, mert Linhart dr. úr a 2. Szülészeti Klinika asszisztense, amelyhez nem a doktorátusra készülőket osztották be, hanem âz alsóbb fokú tanfolyam tanulóit — Semmelweis és Blodig doktorok pedig volt asszisztensek. — Tehát a kérelmezőket csak az buzdította arra, hogy ezeknek az uraknak a tanfolyamait látogassák, hogy e tanfolyamok joggal tettek szert jó hírnévre. A kérelmezőket pénzhiányuk sem akadályozta abban, hogy szigorlataikra ezeken a tanfolyamokon szerezzenek maguknak oktatást, mert a nevezett urak megengedték a kérelmezőknek egy hónapja tanfolyamaik látogatá-