Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Szállási Árpád: Barkóczy hercegprímás boncjegyzőkönyve

BARKÓCZY HERCEGPRÍMÁS BONCJEGYZŐKÖNYVE SZÁLLÁSI ÁRPÁD A boncjegyzőkönyv az ember mulandó anyagi voltának utolsó leltári számbavétele az enyészet kapujában. Belőle kell kiderülnie (ha kiderül), ok-okozati összefüggésben, annak a nagy minőségi változásnak, melyet az élet megszűnésének szoktunk nevezni. Egyszeri, megismételhetetlen zárótétel, pátosz nélkül illő olvasni, bárkié legyen is. írásba kövült tanúság, a medicina önkontrollja. Bevezetése óta jelentősége felbecsülhetetlen. A nagy emberek iránti fokozott érdeklődés boncjegyzőkönyvükre is vonatkozik. Múltból fennmaradt tévhiedelmeket oszlathat el, újabb kérdéseket vethet fel, amelyeket magyarázni az utókor mindent tudásával is csak csínján illendő. Az alábbi sectio anatomica három szempontból érdekes. 1. Barkóczy hercegprímás földi maradványait rögzíti. Jelentősége túlmutat a szigorúan vett egyháztörténet határain. 2. Markhot Ferenc, a kortárs orvostanár írt hozzá, érdekes kiegészítőt. 3. Időpontja a kórbonctan bevezetése és a nagyszombati egyetem orvosi fakultásának felállítása közti rövid időre esik. Ki volt tehát Barkóczy Ferenc ? A legutóbbi Magyar Életrajzi Lexikon szerint: „ ... A teológiát Rómában végezte. 1730-ban iváncsi prépost, majd egri kanonok és a város plébánosa lett. 1740-ben szepesi préposttá, majd tenegriai c. püspökké, 1741-ben titkos tanácsossá, 1743-ban pedig a hétszemélyes tábla bírájává nevezték ki. 1744. december 8-tól egri püspök, Heves és Külső-Szolnok vm. főispánja volt. 1761- ben esztergomi érsekké, 1762-ben pedig valamennyi magyarországi oktatási intézet főfelügyelőjévé nevezték ki. Nagy pártolója volt a tudományoknak. 1756 körül Egerben a Royer nyomdászcsalád közreműködésével nyomdát állított fel, s ezt 1762- ben Esztergomba telepítette. Hatalmas előkészületeket tett az érsekségnek és a káptalannak Nagyszombatból Esztergomba való visszatelepítésére. Ennek során ő kezdte meg az esztergomi vár falainak és a középkori székesegyház maradványainak a lebontását" ... Rendkívül gazdag és mozgalmas életet tömörít össze ez a rövid ismertetés. Oktatási főfelügyelő lévén, valamennyi iskolára tanügyi reformjavaslatot terjesztett elő. Javasolta a népiskolákban a rendszeres számtan- és magyarnyelv-oktatást, továbbá a német nyelv bevezetését, mely a köznépnek is nagy hasznára lehet. Reformjavaslatát az udvar nem fogadta el, azonban később a Kollár kidolgozta Ratio Educationis (1777) lapjain Barkóczy több intenciója fellelhető. Legmaradandóbb érdeme mégis az esztergomi bazilika felépítésének a gon-