Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KRÓNIKA

ennek azonban valószínűleg csak a fele hangzott el. A szépszámú előadás, sajnos szokás szerint, párhuzamosan került sorra és így, úgyszólván, lehetetlen volt részt venni az ülések nagyobb részén. Csak benyomásokra lehet hivatkozni akkor, amikor egy-egy előadást meghallgattunk, illetve az összefoglalóját megismertük, és ezen az alapon lehet talán néhányról megemlékezni. Ezek közé tartozik Nagakava japán kutató előadása : „Orvosi gondolkodás és társadalom : egy történelmi jellegű magyarázat." Megállapítása szerint az orvosi gondolkodás egy adott társadalom orvosi hátterének tükröződése. Ezen az alapon az orvostudomány új periodizációját javasolja. Érdekes volt a spanyol származású Guerra előadása: „Az orvosok társadalmi szerepe a spanyol—amerikai történelemben", amely kimutatja, hogy a latin-amerikai szociális igazságtalanság nyomán az orvosck aktív szerepet játszottak a társadalmi reformokban és a forradalmakban. A lengyel Spilczynszki előadása egy jatrokémikusról, Sobieski János főorvosról szóit. A moszkvai Levit professzor a múlt századbeli orosz orvosi ellátásról beszélt, Kuzmin dr. pedig az orvostudomány fejlődésének fő vonalairól a szocialista társadalomban. Petrov professzor előadása az orvosi etika történetéről szólt, Oroszországban és a Szovjetunióban. Meg kell emlékeznünk a népi orvoslással kapcsolatos előadásokról, amelyek néha igen tanulságosak voltak. így Dossev bolgár előadó az Atropa belladonna gyökereivel történt népi orvoslásról szólott, amelynek nyomán az Encomo-féle enkefalitiszt (1938-ban) egy olasz gyógyszertár Panatropa nevű gyógyszerével kezelték. Schiefenhouvel nyugatnémet előadó azt a kérdést teszi fel: Elavult-e a melanéziai varázslók szerepe. Véleménye szerint az elmaradt falvak gyógyításában a modern egészségügyi szolgálat felhasználhatná a varázslók befolyását, hogy a falvak életét a civilizáció igényeihez közelítsék. A magyar előadók témái a következők voltak: Schultheisz Emil: „Késő középkori orvostudomány Magyarországon"; Kenéz János: „Addison és mellékvesekutatás a kontinensen"; Honti János: „Richard Bright, Edward Brown és John Paget utazásai Magyarországon"; Szállási Árpád: „Szociográfia és higiéné"; Réti Endre: „A darwini humanizmus hatása a magyar orvosok gondolkodására" tartott előadást. Két különböző szelekcióra elnökül kérték fel Schultheisz Emilt és Réti Endrét. Utóbbi részt vett a nemzetközi vezetőségi ülésen és beszámolt az 1974-ben Budapesten rendezendő következő nemzetközi orvostörténelmi kongresszus előkészületeiről, a Nemzetközi Társaság közgyűlésén pedig ismertette a Magyarországon folyó orvostörténelmi munkát és az ennek alapjául szolgáló intézményeket. A budapesti kongresszussal kapcsolatos első bejelentést tartalmazó nyomtatványt és jelentkezési lapot a kongresszus résztvevői között elterjesztették, ugyancsak szétosztásra került a Medical History című kiadvány, amely a jelenlevő, ill, a kongresszuson megjelenni nem tudó magyar előadók előadásait teljes terjedelemben tartalmazta. A szép kiadvány nagy tetszést keltett és nagy keresetnek örvendett a kongresszus résztvevői között. A tudományos üléseken kívül a kongresszus résztvevőinek lehetőség nyílott arra, hogy részt vegyenek különböző, részben orvostörténelemmel, részben turizmussal kapcsolatos rendezvényeken, amit szerencsére sem köd, sem eső nem