Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Annales Academiae Medicae Lodzensis (Kapronczay Károly) - Archiwum Historii Medycyny, 1970 (Kapronczay Károly)

mas irodalomra hivatkozik, hanem — irodalmi visszatekintésként — az e témakörben megjelent jeles könyvek és tanulmányok címét és szerzőjét is közli. A következő tanulmány (Albin Bandurski : Leon Mieczkowski na tie swej dzialalnosci lekarskiej i naukowej, 31— 72. p.) a lengyel sebészet egyik jelentős egyéniségének, Leon Mieczkowskinak állít emléket. Majd a következő tanulmány (Henryk Pankiewicz : O roli Dziarkowskiego w sluzbie zdrowia powstania kosciuszkowskiego w roku 1794. 81— 98. p.) az 1794-es Kosciuszko vezette szabadságharc egészségügyével, főleg Dziarkowski tevékenységével foglalkozik. Az orvostörténelem nagy értékű forrásanyaga a külföldi orvosok és utazók visszaemlékezései vagy útirajzai. Harro Harring angol orvos 1829-ben lengyel földön utazgatott, és az ujadowski kórházban észlelt tapasztalatait könyvben adta ki később. A kórházra vonatkozó anyagot rendezte sajtó alá Zygmunt Kolankowski. Ugyancsak ebben a számban olvashatunk az ujadowski kórháznak a második világháború alatti éveiről (Zaoparrzenie sanitarne szpitala ujadowskiego w czasie obrony Warszawy w. r. 1939. 99—104. p.). A szerző elsősorban a német fasiszta támadás ellen védekező Varsó katonai egészségügye szempontjából vizsgálja a forrásanyagot és a háborút túlélők visszaemlékezéseit. A második szám tanulmányai közül Jerzy Kisiewicz közleménye (Zagadnienia prehistorii medycyny w swietle antropologii archiológicznej i paleopatologii. 145—1G2 p.) emelkedik ki, amely a történelem előtti kor orvostörténeti kérdéseit vizsgálja a paleopatológia és az archeológiai antropológia tükrében, Lisiewicz elsősorban az ősember betegségeire keres választ, és ennek dokumentálására ásatási anyagból előkerült emberi csontanyagon észlelt betegségnyomokat elemzi. Leszek Barg már sokkal jobban megközelíthetőbb témát dolgozott fel. (Epidémia dzumy we Wroclawiu w latach 1567—1569, 163—178 p.) Irattári kutatáson és korabeli visszaemlékezésen alapuló tanulmány, az 1567— 1569-es wroclawi pestisjárványt vizsgálja meg, Witold Zawadowski Zydmunt Grudzinski életútját és tudományos munkásságát összegezi, és elemzi a radiológia tudománya terén kifejtett tevékenységét (Zygmunt Grudzinski zasluzony radiolog Polski i zalozyciel Polskiego Przegladu Radiologicznego [1870—1929]). Hanna Szukiewicz a második világháború alatti lengyel egészségügy helyzetével foglalkozik, nevezetesen a varsói felkelés Motokow kerületben megszervezett orvosi segélynyújtási állomásainak történetét írja meg (Sluzba zdrowia na Motokowie podczas powstania warszawskiego. 215— 224 p.). A legnagyobb lengyel orvosi könyvtárnak, a varsói Orvosi Nagy Könyvtárnak orvostörténeti könyvgyűjteményét ismerteti Stanislaw Konopka, főleg az elmúlt 23 év beszerzésének kiemelkedőbb darabjait. (Zbiory historyczne Glównej Biblioteki Lekarskiej po 25 latach ich gromadzenia, 231—237 p.) A következő tanulmányokban a Lengyel Orvostörténeti Társaság a közelmúltban elhunyt tagjairól emlékezik meg. Stanislaw Konopka professzor Zdislaw Wiktor orvostörténésznek, a wroclawi egyetem nefrologiai professzorának állít emléket, aki 1970-ben hunyt el és az elmúlt 25 év alatt 32 jelentős orvostörténeti tanulmányt publikált (Zdislaw Wiktor [1911—19701, historyk medycyny i professor nefrologii Akademii Medycznej we Wroclawiu. 239—246 p.). Ugyancsak a lengyel orvostörténetírás kiemelkedő alakja volt az 1969-ben elhunyt Zbigniew Wozniewski is, akinek életútját és tudományos tevékenységét Leon ManteuffelSzoege örökíti meg a lapban. (Zbigniew Wozniewski[1914—1969]245—260p.) Jan Kochanowskita (1897—1970) két szerző is emlékezik. Witold Zawadowski Kochanowskit, az orvost és tudóst (Jan Kochanowski [1897—1970] 261—263