Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - A Source Book in Chemistry. Ed. Leicester, H. M.—Klickstein, H. S. (R Harkó Viola) - Südosteuropa-Bibliographie 1945-1960. Bd. 1-3. (Buzinkay Géza)

A Source Book in Chemistry. Edited by Henry M. Leicester and Herbert S. Klickstein. Cambridge, Harvard University Press, 1968. 554 p. A könyv egy magas színvonalú tudománytörténeti kiadványsorozat része: válogatás a kémia úttörő művelőinek legfontosabb és a szakágat továbbvivő, ma már klasszikusnak mondható szövegeiből. A gyűjtemény alapja kilencven értekezés a kémia minden ágából. Felöleli nemcsak a kémiai technika területét (mikroanalízis, polarográfia, chromatográfia, elektrophorézis, az ultramikroszkóp, ultracentrifuga használata), hanem a modern strukturális elméletekét is (kristályos szerkezetek, radioaktív bomlás, izotópok, molekuláris struktúra, a quantum-mechanika kémiai alkalmazása, thermodynamika stb.). A legújabb tanulmányrészletek a mesterséges radioaktivitásról és a transuranium elemekről szólnak. A legrégibb szerző, aki szerepel a kötetben, Vannuccio Biringuccio (1480— 1539) és a legújabb Marie Curie (1867— 1934). A szemelvények időrendben következnek egymás után, s szövegük minden esetben angol; vagy az eredeti szöveg volt az, vagy lefordították, ha a kiválasztott rész előzőleg más nyelven jelent meg. Minden szerzőről és munkásságáról rövid ismertetést kapunk a forrásközlemények elején. A kötet végén az idézett szerzőkkel kapcsolatos művek, cikkek bibliográfiáját találja az olvasó, majd névmutató fejezi be a hasznos függeléket. A kötet nemcsak tartalmánál, hanem külsejénél fogva is reprezentatív tudománytörténeti munka. R. Harkó Viola Südosteuropa-Bibliographie 1945—1960. Bd. 1 — 3. Hrsg. von Südost-Institut München. München, R. Oldenbourg Vlg. 1950- 1908. A bibliográfia hat kötete — egy-egy „Band" két részből, két kötetből áll — 1945-től ötéves periódusokban, 1960-ig közli anyagát. Délkelet-Európán a Dunatáj, Dunavölgy, illetve a Balkán térségét érti; ezt azonban sem földrajzi, sem politikai határokkal nem lehet pontosan körülírni. A bibliográfiának is ez a problémája. Országok szerint ugyanis Magyarországon kívül Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Románia és — Szlovákia (!) irodalmát közli. Ez az Európa-szelet azonban elvileg is, gyakorlatilag is öszvérszülemény. Történelmileg nem öleli fel az Osztrák—Magyar Monarchia hajdani érdekszféráját, földrajzilag megcsonkítja Kelet-Európát és a Balkánt, politikailag pedig még egy országalakulatot (Csehszlovákiát) is negligál. Ezek a kérdések már túlvezetnek a bibliográfia szerkesztésének elvein, de használatakor mindenesetre szem előtt kell tartanunk. A válogató, retrospektív bibliográfia célkitűzése, hogy „a délkelet-európai államok minden létformájára vonatkozó" irodalmat összegyűjtse. Tartalmazza mind az egyes országokban, mind a róluk külföldön megjelenő irodalmat. A napi politikai, a technikai és a természettudományos irodalmat elvileg is kihagyja. Anyagát önálló művek és a tudományos periodikairodalom adja. Nemcsak az