Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Radnót, M. —Kenyeres, Á.: Joseph Imre jr. (Lugossy Gyula)

színes egyénisége, sokoldalú munkássága, emberi nagysága életre szólóan lenyű­gözte. Kedves kötelességének érezte, hogy az adatokat tudományos alapossággal összegyűjtve — melyeknek hitelességét Kenyeres Ágnes segítségével ellenó'rizte — megismertesse az utókorral ifj. Imre József professzornak, a tudósnak és a szem­sebészet utolérhetetlen művészének munkásságát és kihatását a magyar szemé­szetre. A tudomány művelése tradíció volt abban a családban, amelyből ifj. Imre József született. Már nagyapját, Imre Sándort nagyra értékelték a híres debreceni kollégium professzorai szorgalma, kifinomult stílusa és a klasszikus és modern nyelvekben való jártassága miatt. Az előbb hódmezővásárhelyi, majd debreceni professzor és nyelvtudós fiait: az idősebb Józsefet és a fiatalabb Lajost ennek megfelelő gondos nevelésben részesítette. A kiváló id. Imre József, a későbbi kolozsvári, majd szegedi egyetemi szemklinika igazgatójának a fia: ifj. Imre József 1884. június 8-án Hódmezővásárhelyen született. Itt végezte középiskoláit és már gyermekéveiben mélyen érdekelte a medicina, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is, amiről nyulakon végzett szemoperációi is tanúskodtak. Sándor bátyját viszont az irodalom és neveléstan foglalkoztatta, s később a pedagógia professzora lett. Ifj. Imre József 1902. őszén kezdte tanulmányait a kolozsvári Orvosi Fakultá­son és különösen vonzották Apáthy István neuro-histologiai vizsgálati módszerei, amelyekbe alapos betekintést nyert. Az egyetemi tanulmányait a második évtől Budapesten folytatta és főként az élettan érdekelte. Negyedéves korában hatá­rozta el, hogy szemész lesz és rendszeresen bejárt a Grósz-krinikára, ahol 1907, szeptember 27-én történt doktorálása után asszisztensi állást kapott, A nagy forgalmú klinikán bőséges alkalma nyílt főként a szemhéjoperációk végzésére, így gyorsan kibontakozott műtői ügyessége. Laboratóriumi módszereket kül­földön tanult, főként Freiburgban Axenfeld klinikáján, de megfordult Párizsban is, Morax és Landolt intézetében. A látottakat és tapasztaltakat itthon hasznosí­totta, miközben számos tanulmányt írt az új módszerek felhasználásáról a kuta­tásban és gyógyításban. Munkássága alapján 30 éves korában a Budapesti Egyetem „A szemészet válogatott fejezetei 1 ' c. tárgykörből magántanárrá képesí­tette. Ekkor ismertette zseniális módszerét, az íves szemhéjplasztikát, amely egymagában is elegendő lett volna arra, hogy örökre beírja nevét a szemészeti műtéttanokba, itthon és a külföldön egyaránt. Az érdekes biográfia további fejezeteiből azonban kiderül, hogy a pozsonyi, majd a pécsi Egyetemi Szemklinikán, később a Budapesti Állami Szemkórház­ban, végül a Mária utcai Szemklinikán milyen sokoldalú volt a munkássága és mennyi maradandót alkotott ifj. Imre József professzor. Már 1920-ban felhívta a figyelmet az endokrin rendszer és az intraocularis nyomás, valamint a glaukoma közti kapcsolatra. A reflektor-szemüvegek használata és széles körű elterjedése, ugyanúgy, mint az első intracapsularis hályogkivonások elválaszthatatlanok Imre nevétől. A trachomások gyógyításának, a látóhártyaleválás operálásának és a szaruhártya-átültetések módszerének eredményessé tétele szintén az ő nevéhez fűződött abban az időben. Emellett ismételten meghívott előadója volt számos amerikai és európai egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom