Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Zu K. Bonhoeffers hundertstem Geburtstag (T. Pajorin Klára)

Binz anyagi és szervezeti szempontból is segítette az orvostörténeti tanszéket működésének kezdeti nehézségei között. Tudományos érdemeit kortársai számos megtiszteltetéssel is elismerték. Vida Tivadar Zu Karl Bonhoeffers hundertstem Geburtstag. Hrsg. von J. Zutt—E. Straus— H. Scheller. Berlin—Heidelberg—New York, Springer Verlag, 1969. 148 S. Öregkori, kizárólag családja számára írott önéletírásának megjelentetésével a nagy német elmegyógyásznak, a chorea-tünettan megalapozójának, Kari Bonhoeffernek rokonszenves emberi alakját idézik tanulságul a mi korunk számára a kiadók. A kötetben helyt kapott Bonhoeffernek életében az egyetlen meg nem jelent írása is: Führerpersönlichkeit und Massenwahn címen. Az utóbbiban — 1947-ben íródott — Hitler pszichopata, majd elmebeteg személyiségének nyilvánvaló jeleit mutatja be Bonhoeffer, és megkísérel magyarázatot adni arra, milyen okok tették lehetővé, hogy a német nép 12 éven keresztül megvalósítsa egy elmebeteg akaratát. Kari Bonhoeffer élete (1868— 1948) a német történelem talán legváltozatosabb időszakára esik: a német birodalom megalakulásától a hitleri fasizmus bukásáig, a II. világháborút követő évekig. Az életrajz kortörténeti dokumentum is egyben, bár Bonhoeffer célja nem az volt, hogy vallomást tegyen koráról. Nem a nyilvánosság számára ír; öreg emberként a fasizmust túlélő családtagjai számára foglalja össze élete legfontosabb eseményeit. Neresheimben született, orvos, plébános, ügyvéd ősöktől. Idillikus képet fest a sváb kisváros értelmiségének életéről, felelevenít néhány gyermekkori emléket: kirándulásokat, játékokat, diákcsínyeket, A felső gimnáziumi éveket Tübingenben tölti, itt sejti meg a tudományos munka örömét. Minden pátosz nélkül beszél arról, milyen okok késztették az orvosi hivatás választására. Érettségi után Tübingenben, Münchenben és Berlinben folytat orvosi tanulmányokat, 1892ben szerzi meg diplomáját. A következő évben már a breslaui Pszichiátriai Klinikán Wernicke mellett tölt be asszisztensi állást. Wernicke egyénisége és tudományos módszerei nagy hatással voltak az ifjú Bonhoefferre. Noha kapcsolatuk később megromlott, Bonhoeffer igyekszik tárgyilagos képet adni Wernicke ellentmondásokban gazdag egyéniségéről, elhidegülésük okairól. Breslaui eveire esik Bonhoeffer házasságkötése — az erre való emlékezésében találkozunk, csupán egy villanásnyira, igazán bensőséges, személyes hanggal az életrajzban. Házassága harmonikus, szép emberi kapcsolat — nyolc gyermeket neveltek föl. Mint írja, képességeit nem érezte elegendőknek arra, hogy majdan akadémikus legyen. Wernicke ösztönzésére írja meg habiütációs dolgozatát: Klinische Studie über den Geistezustand des Alkoholdeliranten címen. Érdekes leírást találunk a breslaui elmebeteg foglyok megfigyelőállomásán töltött öt évéről, ottani kutatásairól, tudományos munkájáról. Breslauból Heidelbergbe hívják egyetemi tanárnak. Kraepelin utódjaként dolgozik itt, majd ismét visszatér Breslauba. Közben