Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Lesky, Erna: Semmelweis Ignácra vonatkozó iratok a bécsi Egyetemi Levéltárban
18. Helfert leirata 19 (Bécs, 1849. április 8.) A következőket jegyezzük meg az ez év március 25-i 122. sz. aligazgatósági beszámolóval beterjesztett és csatoltan visszazárt, ez év februárjában megtartott orvosi — sebészeti tantestületi üléseken felvett jegyzőkönyvekhez: A VII. sz. jegyzőkönyv 31. pontjához. A tantestületet kioktattuk az ez év, febr. 18-i, fent említett rendelkezéssel arra a hatáskörre nézve, ami megilleti őt tudományos kutatásoknak a klinikai intézeteken bizottsági úton való megindításával kapcsolatban ; ennyiben elintézést nyernek azok a mellékletek is, amelyeket Skoda és Klein tanárok csatoltak ehhez a jegyzőkönyvhöz. A szülészeti klinikák mindkét tanárának, Kleinnek és Bartschnak egyébként értésére kell adni, hogy teljes szigorral sürgetniük kell, és felelőssé kell tenniük a klinikai asszisztenseket és főszülésznőket azért, hogy lelkiismeretes pontossággal alkalmazzák a klóros mosakodásokat, mert a tantestület egy része azokat valóban megelőző eszköznek tekinti a szülő nőknek kivizsgálása alkalmával történő fertőzése ellen. Végül el nem hallgatható az a megjegyzés, hogy semmiképpen sem hat kellemesen, ha az előterjesztett jegyzőkönyvekben megannyi veszekedést, tiltakozást és ellentiltakozást látunk. Ha a minisztérium kezdettől fogva azt a gondolatot tartotta szem előtt, hogy szabadabb mozgást, függetlenebb helyzetet biztosítson a tantestületeknek: csak meggondolásokkal töltheti el, ha észreveszi, hogy a birodalom első egyetemének egyik tantestületében folytonosan és mindig újra felmerülnek az egyes tagok közti ellentétek alkalmai, mégpedig olyan pillanatban, amikor az átszervezési munkák közelednek az érettség állapotához. Pedig a szabadabb helyzetet sokkal inkább csak arra kellene felhasználni, hogy egyesült 19 BEOLt. 1849:313. — Lesky, Semmelweis 51. foglalkozik ezzel a miniszteri leirattal, és szó szerint idézi belőle a Klein és Bartsch tanárok klinikájára vonatkozó részt. Szerinte ezzel a „warten und waschen" taktikája hivatalos elismerést nyert. Vagyis: a hátsó ajtón beengedték Semmelweis felfedezését a klinikára; más szóval — a felfedezőt ugyan menesztették, felfedezését „biztonság kedvéért" mégis jónak látták alkalmazni! Ez tk. Semmelweis erkölcsi győzelme. — Benedek és Gortvay — Zoltán nem foglalkoznak ezzel a fejleménnyel. Itt érdemes talán megemlíteni, hogy Lesky, Semmelweis 31. arra a következtetésre jut, hogy „a Semmelweisért folyó harc oly módon aktivizálta a régi, a március előtti időszak óta fennálló ellentéteket, hogy annak következtében a kar két ellenséges táborra hasadt." Benedek ezzel szemben többször hangoztatja, hogy a küzdelem nem irányult Semmelweisért és tanainak elismertetéséért, hanem Skoda és Rosas párharca volt (1. 124.), amelyben előbbi „síkra mert szállni az egyetemi autonómiáért ... — és nem Semmelweisért.. ." (125.) Ebben a beállításban marad könyvének egész idevonatkozó része a 133. oldalig.
