Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK PATKOVICH BOLDIZSÁR ÉS JÓZSEF TISZTIORVOSOK MŰKÖDÉSE PÉCS ÉGHAJLATÁNAK MEGISMERÉSE ÉRDEKÉBEN, régmúlt időkből reánk maradt időjárási megfigyelések és azok egyes szélső-ségei által nem ritkán keletkezett elemi csapások feljegyzéseinek gyűjtése közben több helyen találtam Pécs városáról is feljegyzéseket és érdekes adatokat. Ezek között különösen a XVIII. sz. 80-as éveitől a XIX. sz. közepéig működött Patkovich Boldizsár és fia, József [1] tisztiorvosok tevékenységét kell különösen kiemelnem. A pécsi jezsuita rendház „História domus"-aiban elszórtan megörökített adatokat P. Pinzger Ferenc S. J. [2] hozta nyilvánosságra a „Dunántúl" pécsi újság 1930, évi kötetében. Azonban az első műszeres feljegyzést Pécsről a Pressburger Zeitung egyik hírében találjuk, mely adat valószínűség szerint Patkovich Boldizsártól származhatott, mert Baranya m. akkori főfizikusának kétségtelen, hogy már hőmérője volt. Aki a hírt a pozsonyi újságnak beküldötte, a hőmérsékleti adatot csak Patkovich Boldizsártól kaphatta. Az érdekes hír az újságban 1781. július 10-én jelent meg: „Hosszan tartó esőzések után nagy hőség lépett fel, mely megfelel azoknak, milyenek Középfelső-Olaszországban szoktak előfordulni. A hőmérő néhány napon át 31— 32 R°-ot mutatott (38,7— 40,0 °C), ami meghaladta a Pozsonyban mért hőmérsékletet. A szőlő fürtgazdagsága hihetetlen, a mezőgazdasági termények azonban kiégtek. [3] Ekkor Patkovich Boldizsár már Pécsett működött. Ugyanis Bécsben az Egyetem orvosi karán 1779-ben befejezte, tanulmányait, és a Kar elfogadott disszertációja: Theses inaug. medico-practicae de haemorhagilis ugyanebben az évben megjelent. Az orvosi képesítés megszerzése után szülővárosából (Pozsega) áttelepedett Pécsre. Itt 1780-tól fejtett ki orvosi működést. Rövid idő múlva kinevezték a megye tisztiorvosává. Valószínűleg 1782-ben megnősült, és a közismert Hölbling orvos-patikus patrícius családból Terézt vette feleségül. Ebből a házasságból született 1784. május 8-án első gyermeke, József. Dr. Babits András részletes levelében Boldizsár orvosi működéséről nincsenek részletes adataink, [4] Első gyermekét, az értelmes és szorgalmas fiút megfelelő előtanulmányai után atyja ugyancsak orvosi pályára szánta, A régi időkben szinte hagyománnyá vált, hogy az elsőszülött fiú is az apa foglalkozását válassza élethivatásul — még contre coeur is —, sőt még ugyanaz az egyetem vagy főiskola is legyen a fiú alma matere. Ennek sokszor szomorú következményei voltak, de Patkovich József sikeres pályát futott be. I78 I — 1854 RÉTHLY ANTAL