Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Katona Imre: A pápai bencés templom kriptája

ellenkező esetben a lek tek gyors pusztulásával kell számolni. Felmerült — nem is olyan régen —, hog} a kriptát fel kell tárni, a holttesteket pedig múzeumba kell szállítani, hogy a halottakat — miként az egyiptomi múmiákat — a közönség látogathassa. Ez a vélemény főleg orvosi körökben talált heves ellenállásra. Szerintük a leleteknek ilyen kezelése nemcsak a tudományt nem szolgálja, hanem az értékes leletnek végleges pusztulását jelentené, hiszen azok a körülmények és feltételek alig hozhatók létre mesterséges körülmények között, melyek a tetemek mumifikálódását előidézték, Brünnben, Kievben, Palermóban és másutt Európában, ahol hasonló leletek vannak, a helyszínen tették lehetővé a megszemlélést, mert tudatában vannak annak, hogy bolygatatlan állapotukban már kész múzeumnak tekinthetők. Eszerint a pápai leletekre vonatkozóan is követni kellene a felsorolt példákat, és a kriptát a helyszínen kellene megtekinthetővé tenni. A TEMPLOM ÉS A KRIPTA TÖRTÉNETE A kriptának helyet adó bencés templom eredetileg a Pápán 1638-ban letelepült pálos rendé volt. A jelenlegi templom ugyan 1736— 1742 között épült, a kriptában levő halottak egy részét azonban a régi templomból szállították ide. Adataink szerint ez a régi templom, melyet a források Capella néven emlegetnek, csak kisebbszerű kápolna lehetett. Ennek tulajdonítható, hogy építését 1638 novemberében már be is fejezik. A kápolna a rendház emeletes épülete mellett, a mai templom helyén állott. Ennek 1 riptájába, illetve sírüregébe temették 1697. augusztus 8-án Jakasich Katalint, Bezerédy István pápai kapitány feleségét. Bezerédy 1702. április 27-én halt meg, és május 8-án szintén ide temették, ugyanígy az 1701. július 29-én meghalt P. Ábrahám cisztercita papot is. Az ideiglenes kápolnát 1737-ben lebontják, és megkezdik az új templom alapjainak építését. Amint a szentélyt és a kripta építését befejezik, megkezdik a koporsók átszállítását az új kriptába. Ez annál is inkább szükséges volt, mert egészen 1737. március 12-ig — alig a régi kápolna bontását megelőzően — folyamatosan temetkeztek a pálos kápolna kriptájába. Külön megemlíthetjük Turner József tanuló, bécsi születésű diák 1736. augusztus 11-i temetését. Forrásunk tévesen mondja: "in Cryptam Paulinorum positus est". Az első pálos templom cinteriuma nem szabályos kripta, hanem csak a padlózat alatti sírüreg volt. Az ide temetettek koporsóit vitték át az új templom szentély alatti kriptájába. Turner József bécsi diák koporsója ma is megvan a templom kriptájában. Igazolásunkra még megemlítjük egy megfejthetetlen koporsó oldal leszkájának feliratát: ,,Ae. S. 43. 28. Jun. Ao. 1704 " Ez a koporsó is a régi kápolnából került át az új templom kriptájába. A LELETEK Az alábbiakban a koporsók feliratai és a fellelhető és ide vonatkozó dokumentumok segítségével próbáljuk összeállítani azok neveit, biográfiai adatait, akiket ide temettek. A koporsókon található feliraton és évszámon kívül azokat az