Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Bugyi Balázs: Az iparegészségügy kezdetei Magyarországon (1928-ig) (angol nyelven)

Hungarian Doctors of Medicine was a permanent exhibition of anti-charlatanry. The Museum perished during the last phase of World War II. Each participant of the Congress was presented a de luxurious copy "De morbis artificum diatriba" in original Latin of Bernardino Ramazzini's, repub­lished on the initiative of Gy. Gortvay, whose merits about medical history and labour hygiene in Hungary stand established for all times; the edition furnished additional proof for the contribution Hungary's industrial health research has made to the universal cause of labour protection. összefoglalás A XIII— XVII. században Magyarországon a bányaegészségügy a bányák és kohók egészségártalmai következtében fejlődött ki. A felső-magyarországi nemesfém­bányák bányakultúrája kimagasló volt. A Magyarországon megindult ipari fejlődés a foglalkozási ártalmak szaporodását és súlyosabbá válását hozta magával. Lumniczer Sándor, a kiváló sebészprofesszor, sokat fáradozott azon, hogy a gyárakban kötelezővé tegyék az elsősegély-nyújtást. Fontos szerepe volt az 1840. évi XVII. törvény és az Országos Közegészségügyi Tanács munkásvédelmi rendelkezéseinek (1872. évi VIII. törvény, 1884. évi XVII. törvény) meghozatalában is. A foszforosgyufa-gyártás betiltása, a nyomdászok munkakörülményeinek megjaví­tása is célja volt az orvosi társadalomnak. Az 1893. évi XXVIII. törvénycikk az ipari és a gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről, az 1907. évi XIX. tc. pedig az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség- és baleset-biztosításáról intézkedett. A munkásvédelem szociális jellegű szabályozására alakult meg a Törvényes Munkás­védelem Magyarországi Egyesülete, amely szervezet nemzetközi elismerést vívott ki magának áldozatos munkájával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom