Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században
veket kér kölcsön, hanem „ha maga az Ur Bétsbe találna fel-m.enni — írja — Raymundus Lullusnak Speculum Alchymiae s más munkáji és egyéb régi Auctoroknak régibb Editiojit, amelyek találtatnak, a 10-ad lő Rhen. Kerestesse". 5 ' 2 E néhány példa is fényes bizonyítéka annak, hogy Ráday Gedeon a tudományos kutatás támogatásán túl a közművelődés elősegítéséhez is milyen jelentősen hozzájárult; halálakor Sándorfi József, Bihar megye főorvosa és táblabírája versben emlékezik meg nemzeti kultúránk pártfogóiról: Kivált, ha támad több Orczi, Rádai és Teleki, Kikből már sokszor a Magyar pártfogója, tele ki, A kik a magyar Hazában példásonn régtőlfogva A jó igyekező Magyart emelik kézen fogva." 53 Később a nyelvújítás idején Sándorfi József maga is komoly erőfeszítéseket tesz; a magyar nyelv és közművelődés érdekében 1803-ban „Orvosi és Gazdasági Tudósítások" címen orvosi szakfolyóiratot indít. 54 A gyűjtemény kultúrtörténeti értéke, valamint rendeltetése szerint is megállapítható, hogy Ráday Gedeon a „korán jöttek" közül való ember, aki a francia felvilágosodás eszmei áramlatával egyidőben felismeri az adott történelmi szituáció egyetlen hazai lehetőségét; ezzel mintegy előkészíti az utat a XIX. század elején végbemenő hazai szellemi megújhodás számára. Bár a század végén virágzó magyar orvosi szakirodalom — miként ezt a könyvtárban meglévő kortárs szerzők említésénél is láthattuk — fejlődésében a XIX. század elején visszaesés tapasztalható; majd csak az 1830-as években, a reformkorszak idején az orvostudományi élet kiszélesedésével kap újabb lendületet az orvosi irodalom fejlődése,* 5- Tóth-Pápai Mihály levele Ráday Gedeonhoz. Tartzal. 1753. ápr. 2. R-csl. VI. Ráday I. Gedeon levelezése. VIII. 120. 53 Sándorfi J. : Ujj esztendei ajándék. Ujj Bécsi Magyar Múzsa. 1793. jan. 54 Gortvay i. m. 150. * Néhány szót még a Ráday könyvtár további sorsáról: 1792 után a gyűjtés gyakorlatilag megszűnt, már IJ évvel Ráday Gedeon halála után felmerült a könyvtár eladásának gondolata. Az érdeklődők között volt pl. Széchényi Ferenc ; József nádor, aki a Nemzeti Múzeum részére akarta megszerezni; a bécsi teológiai fakultás stb. Az 1843as országgyűlésen a gyűjteményt 40 000 forintra becsülték, de máig ismeretlen okok miatt nem jött létre a vétel. Végül Török Pál Duna melléki püspök közvetítésével 1861-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület közadakozásból 20 000 forintért (a család az összeg felét elengedte) megveszi. A Református Teológiai Főiskola Ráday Levéltáraként 1913-ban nyitotta meg kapuit a mai Ráday u. 28. sz. házban, ahol egyébként maga a főiskola jelenleg is működik. Az eladás óta a könyvtár számos magánkönyvtárral gyarapodott; közöttük legnagyobb, a Szemere Tár, ma is különgyűjtemény; az orvosi anyag tovább gazdagodott Pólya József, továbbá Gerenday József, pesti orvos hagyatékaival; a XIX. század végéig összesen 24 magángyűjtemény került a könyvtár állományába. Érdekességképpen csak megemlítjük, hogy Nagy Sámuel 400 forintos könyvtári alapítványt tett halálakor a könyvtárra. (Rupp i. m. 177.)
