Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

állónak tekinthető Klimó György pécsi püspök, aki 1774-ben elsőnek teszi nyil­vánossá 12 ezer kötetes, főként történelmi anyagban gazdag könyvtárát. 39 A Ráday könyvtár tehát szinte az egyetlen nagy nemesi könyvtár, amely már a szatmári békét (1711) követő időszakban, majd később kiteljesedve Ráday Gedeon működésével, azzal járul hozzá a tudomány és a szép­irodalom gazdagításához és szélesebb körben való terjesztéséhez, hogy gyűj­teményét nyilvánossá teszi. A könyvtár nyitva áll barátok, kölcsönzők, diá­kok, tudósok előtt. A kölcsönzés baráti alapja miatt erről kevés adatunk van, a fennmaradt levele­zések alapján mégis feltételezhető, hogy nagyobb méretű lehetett. Bizonyíték erre pl. már egy 1720 körüli kölcsönzési lista, melyben Ráday Pál 10 teológiai művet sorol fel. A kölcsönzők ekkor pl. Kandó Zsigmond, a szabadságharc alatt Ráday Pál titkára ; Szemere Lászlónak, Rákóczi brigadércsának felesége, Ilosvay Klára; Radvánszky János, a „szövetkezett rendek" kincstárnoka; Miskolczi Szíjgyártó János, losonci lelkész. 40 Ráday Gedeon idejében szaporodnak a kölcsönzések, szinte minden kiemelkedő egyéniségnek kölcsönöz. Terve összeköttetést teremteni tudósok és írók között; ezért levelezésének fő célja, hogy Pécelt irodalmi központtá tegye. „. . . Nagy­tudományú ember, aki oly készséggel küldözgeté könyvtárának legbecsesebb müveit a múlt emlékeivel foglalkozó tudós tanároknak, papoknak ... mindenkinek, aki hozzáfordult."* 1 Kazinczy Ferenc említi „Pályám emlékezete" c. önéletrajzi visszaemlékezésében, hogy Ráday Gedeon milyen nagy hatással volt írói jellemé­nek kialakulására: „legelső kísérleteit nem tekintve, a későbbieket, míg Ráday élt, mind az ő bírálata alá bocsátotta."* 2 Az ő feljegyzéseiből tudjuk, hogy Ráday Gedeon, bár a prozódiával nincs tisztában, mégis ő használja először magyar nyelvre átültetve a görög versformákat. Sőt Arany János szerint a rím és mérték összekapcsolásának gyökerei, vagyis a nyugat-európai versforma megteremtése is Ráday Gedeonig vezethető vissza. Az akkori viszonyok között komoly gondot jelent a könyvküldözgetés, mégis több adat van arra vonatkozóan, hogy az ország legtávolabbi sarkába is kölcsön­zött könyveket. Bod Péter, aki „Magyar Athenas" címen az első magyar írói lexi­kont (Szeben, 1766) ábécé sorrendben 485 életrajzzal adja ki — művébe sok középkori és magyar orvos életrajzát felveszi —, hosszú listával fordul Rádayhoz: „Ha valami új könyv Magyar Históriára tartozó jönne ki, abban részeltetne", hiszen jól tudja, ha ilyen megjelenik, „nem lehet, hogy M. Urnák mindjárt értésére ne essék".* 3 Ráday Gedeon nemcsak teljesíti kérését és megküldi a kért könyveket, hanem időnként saját belátása szerint is kölcsönöz, ha úgy látja, hogy erre feltét­lenül szükség lehet. 39 Kovács M. : Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Az államalapítás­tól 1849-ig. Bp. 1963. 40 Segesváry i. m. 33. 41 Pruzsinszky—Hamar i. m. 18. 42 Váczy J. : Ráday Gedeon. Irodalomtörténeti Közlemények. 1891. 170. 43 Kiss Á. ; Bod Péter levele Ráday Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyben. MKSzle. 1882. 259.

Next

/
Oldalképek
Tartalom