Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Martin, G. P. R. und Uschmann, G.: Friedrich Rolle, 1827—1887, ein Vorkämpfer neuen biologischen Denkens in Deutschland (Vida Tivadar)

A 3. résznek ismét Martin a szerzője. Az időrendi táblán és a névjegyzéken kívül itt találjuk Rolle publikációinak a jegyzékét, hátrahagyott kéziratainak felsorolását és a Rolleról szóló írások bibliográfiáját. Rolle 1827-ben született Homburg vor der Höhe városkában, ahol apja a kis Hessen-Hornburg hercegség katonaságának volt az őrnagya. A gimnázium elvégzése után 1843-ban a darmstadti felső ipariskolára iratkozott be. Itt kapta földtani és ásványtani tudásának megalapozását, valamint az egyetemi tanulmányokra való képesítést. Szülei kívánságára előbb elment tanoncnak a darmstadti udvari gyógyszertárba. Néhány hónap múlva azonban hazatért Homburgba, hogy feljavítsa rossz egészségi állapotát. 1840 őszén iratkozik be a giesseni egyetem bölcsészeti karára. 1848 őszén már a bonni egyetem hallgatói közt találjuk, de csak két szemeszteren keresztül. Utána állást vállal, majd 1851 decemberében beiratkozik a tübingai egyetemre, ahol 1852 nyarán avatják doktorrá földtani tárgyú értekezéssel. Utána elmegy Ausztriába, hogy Stájerországban tevékenykedjék mint térképező geológus. 1857: életének következő állomása, amikor Bécsben asszisztensi állást kap az udvari ásványtárban. De ő egyetemi tanár szeretett volna lenni. Igyekezetét nem koronázta siker, mire elkedvetlenedve 1862-ben Bécset is otthagyta, és ismét hazatért Homburgba. Itt a következő évben megbízta őt a kormányzat a homburgi körzet földtani térképfelvételével. 1865-ben megbízatását kiterjesztették az ásványvízforrások állandó ellenőrzésére és a földtani szakértői munkakörre. A kis tartomány beolvasztása után is megtarthatta ezt az állását egészen 1872 végéig. A porosz kormány felszólítására 1871től kezdve részt vesz a Saar-Nahe-térség térképfelvételi munkálatain. 1875 elején innen is kiválik, majd Svájcban folytat (Tessin kanton északkeleti hegyvidékén) térképészeti munkát. 1880-ban ezt is befejezi, miután csalódott abban a reményében, hogy a zürichi egyetemen vagy a műszaki főiskolán habilitálhat. Ezután már véglegesen visszavonul Homburgba, ahol a kéziratain dolgozik, köztük főként a harmadmagával írt lexikális művén, a Handwörterbuch der Mineralogie und Paläontologie címszavain. 1887-ben még megélhette e mű megjelenését, amelyben egyik életrajzírója legjelentősebb publikációját látja, aztán önkezével vet véget hányatott életének (1887. II. 10.). Rolle egyetemes szellem volt. Darwin tanaira már Bécsben felfigyelt, behatóbban azonban Homburgba történt visszavonulása idején foglalkozott azokkal. Gyümölcse két nagyobb tudományos népszerűsítő munka és számos cikk az általa alapított és írt „Hertha" folyóirat 2 számának 176 oldalon, illetve ennek vonatkozó cikkei. A Darwinnal való levelezéséből összesen 11 levél ismeretes, amelyeket a tanulmány teljes egészükben közöl. Munkásságának ez az oldala hozta őt kapcsolatba Ernst Haeckellel (1834— 1919), aki 1868-ban elküldte neki ugyanabban az évben megjelent híres könyvét, a „Natürliche Schöpfungsgeschichte" címűt. A vele való személyes kapcsolatáról 11 levél és 1 levelezőlap tanúskodik. Valamennyi szerepel teljes egészében ebben a tanulmányban. A két levelezésből 1—1 kópiát is láthatunk. Ugyanígy arról a 3 levélről, amelyet Rütimeyer bázeli egyetemi tanár, Kaup darmstadti tanár és Jaeger bécsi, majd stuttgarti egyetemi tanár intéztek Rolléhoz. Vida Tivadar