Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
DEÁK JELLEME KRETSCHMER TÍPUSAI SZERINT Deák jellemének megismerésére legalkalmasabbnak Kretschmer tanítása látszik 26 . Ó a jellemeket két fő csoportra osztja. A két fő típus a cyklothym és a schizothym. A cyklothymek külső behatásokra kedélyileg, tehát vagy kedvetlenséggel, lehangoltsággal vagy jó hangulattal reagálnak. A schizothymek reakciója az érzelmek területén zajlik le: vagy túl érzékenyek, sértődékenyek, vagy érzelmileg ridegek, érzéketlenek, olykor a kegyetlenségig. A cyklothymek a behatással arányos mértékben reagálnak, míg ellenlábasaik pszichés reakciói gyakran nem állanak arányban az őket ért ingerrel. Hajlamosak a „komplexumok" képződésére, vagyis olyan emlékképek tartós tárolására, melyeknek érintése belőlük rendellenesen súlyos lelki reakciókat vált ki. A cyklothymek szabályos hullámvonalszerű reakcióival szemben ők a lázgörbe hirtelen kiugró megtörésére emlékeztető módon reagálnak. A cyklothymek közvetlen, kedélyes humorra hajló lényével ellentétes a schizothymek tartózkodó, merev, gyakran rideg és magába zárkózásra hajlamos lénye. A cyklothym nyílt, őszinte, közvetlen egyéniség, kinek jelleme nem rejtélyes, és így könnyen kiismerhető. A schizothym ezzel szemben nehezen kiismerhető, még legközelebbi környezete számára is talányokat rejteget. A cyklothym őszinte, meleg emberbarátsága, segítőkészsége egyéniségéből fakadó, közvetlen. A schizothymé mindig elvekből, elvont emberbaráti meggondolásokból fakadó, melyből gyakran hiányzik a valóban átérzett meleg emberszeretet. A cyklothym gyakorlatias lényét soha nem befolyásolják bölcseleti, elméleti meggondolások. Mindig megmarad az élet talaján, ezért nem is kerül ellentétbe az élet gyakorlati követelményeivel. Ellentéte éppen elméleti-bölcseleti beállítottságánál fogva nem mindig találja meg a megfelelő utat, és az élet követelményeibe gyakran beleütközik. A schizothymek elméleti beállítottsága gyakran a fanatizmusig vezet, ami cyklothymeknél nem fordul elő. Éppen ezért a cyklothym a kiegyezésre hajlamos, embertársait megértő, olykor talán túlságosan is megértő. Míg cselekvését az élet közvetlen tapasztalatából meríti, addig schizothym ellentéte elsősorban elveiből indul ki, és állásfoglalásában merev, gyakran viszi törésre a dolgot. Külsőleg is megismerhető a nyílt jellemű cyklothym természetes, közvetlen, mozgásaiban is kiegyensúlyozott, bizalmat keltő lénye, ellentétben a schizothym merev, nehezen hozzáférhető és gondolkozásában, valamint mozgásaiban a természetesség és őszinteség benyomását sokszor nélkülöző mesterkélt lényével. Eme nagy vonásokban megrajzolt ismertetés után hallgassuk meg Horváth Mihály jellemzését 27 , amely hat évtizeddel Kretschmer előtt keletkezett. „Deákban mind a szellemi, mind az erkölcsi tulajdonok fő jellegét a higgadt nyugalom, mérséklet képezi ; s ha volt benne hiány ... a kifelé törekvés, a külzés ösztönének majdnem teljes hiányából eredt. E hatalmas szellemben . .. nincs semmi '-'•Kretschmer, Ernst: Körperbau und Charakter, mely művet részleteiben nem idézzük, mert a dolgozat terjedelmét indokolatlanul növelné. 27 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. Genf, 1864. 341.
