Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Sándorfi József (1767—1824)

Sándorfi mint ember és mint orvos rendkívül népszerű ember volt Bihar vármegyében a társadalom minden rétegében; bizonyítja ezt az is, hogy milyen sokan hívták meg keresztapának, és ezt igen ritkán utasította vissza.

34 Gyakran igen nagy anyagi áldozattal járó ügyekben is jótékonykodott, például megalapította a „Pap- özvegy és árvák gyámintézetét", és ennek támogatására 260 forintot ajánlott fel. Természetesen orvosi hivatását halála napjáig folytatta. Elhunyta előtt, már betegen készült róla az az egyetlen fennmaradt festmény, amely úgy ábrázolja, amint éppen receptet ír egy beteg számára. Néhány nappal a festmény elkészülte után feljegyezte a nagyváradi református egyház halotti anyakönyve: „1834. november 30. Főorvos és táblabíró tekintetes Sándorfi József úr feleségének Edelmann Anna asszonynak és az egész publicumnak fájdalmára meghalt tüdőgyulladásban." Sándorfi sírfelirata azt érzékelteti, hogy kortársai — minden sokoldalúsága mellett is — elsősorban orvosnak tekintették. íme a nagyváradi úgynevezett kis temetőben felállított sírkövének felirata: „1824 Doms. A szenvedő Emberiségnek Orvos barátja Tekintetes Sándorfi József Tekintetes Nemes Biharvármegye Közkedveltséget érdemlett Első Physicussa Hippokratesi eszével Galénusi Curiáival Az orvosok Cicerójával Celsusnak ékesen szólásával Életének LIX-ik esztendejében Itt nyugszik eltemetve Siratják minden jók Leginkább hitvese Edelmann Anna."

35 34 K. Nagy:i. m. 27. 1. 35

1. m. 41. 1. Itt mondok köszönetet dr. Tardy Lajosnak tanulmányom anyaggyűjtése során nyújtott segítségéért.