Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
Ugyanennyit kellett végezniük a gyógyszerészhallgatóknak is, akiknek a belgyógyászati és a botanikai-kémiai tanszék előadásait kellett látogatniuk. Meghatározták az előadások és a gyakorlatok számát is, de talán a legnagyobb jelentőséget a „gyakorlókórháznak" tulajdoníthatunk. Ezt a reform megvalósításakor állították fel, vezetésével Badurskit bízták meg. A kezdeti időben kevés ágyat kapott oktatási célokra a Collegium Medicum, ugyanis csak 8 ágyat bocsátottak Badurski rendelkezésére a Szent Barbara — volt jezsuita — kolostorban. Ebből 6 ágyat a bábaképzés céljaira tartottak fenn. Hosszas utánjárás és kérvényezés után • még újabb 8 ágyat engedélyeztek az Irgalmas Nővérek kolostorában, 1780. október 27-én. Ez a 10 ágy lett a krakkói egyetem klinikai rendszerének az alapja. Az anyagi támogatás nem volt jelentős, hiszen a Köznevelési Bizottság évi ]2 ezer zlotyt engedélyezett az orvosképzésre, míg a bábaoktatás céljaira évi 600 zlotyt. 15 Badurski saját vagyonából több mint 14 ezer zlotyt áldozott a betegágyak ellátottságának fejlesztésére és fenntartására. Az első években Badurski hatalmas munkát végzett; rendtartásokat, nővérszabályzatokat, utasításokat dolgozott ki, ellenőrizte az ellátottságot és az oktatás színvonalának fenntartását. Az átszervezés után az orvosi karnak — a Collegium Physicum orvosi tárgyakat is előadó tanáraival együtt — 7 professzora volt. Czerwiakowskin kívül Jan Jaskiewicz, Jan Snadecki, Feliks Radwanski, Andrzej Trzcinski, Wincent és Jan Szaster oktatta az orvostanhallgatókat. Természetesen Badurskit is ide kell számítanunk, aki az orvosi kar kórházát vezette. Már a kezdet kezdetén nehézséget okozott a hallgatók csekély száma és az, hogy a tanszékre pályázók nem voltak megfelelő végzettségűek. Fokozta a helyzet komolyságát a tantermek hiánya és a gyakorlati foglalkozások céljaira felhasználható helyiségek kis száma. Sem az anatómiai, sem a sebészeti előadásoknak nem volt megfelelő előadóterme. Az anatómiai oktatásnál nehézséget jelentett, hogy nem volt mindig megfelelő számú holttest. A krakkói püspök és a vallásos közszellem számos esetben akadályokat gördített az anatómiai oktatás elé. A gyakorlókórházban meghalt, hozzátartozó nélküli betegek száma kevés volt, így hullákat a városi hóhértól is vásároltak 2—3 zlotyért. Ezen az áldatlan helyzeten segített valamelyest Wincent Szaster professzor segéde — a francia származású Mark Combon —, aki kiváló szakértője volt a hullapreparálásnak és az anatómiai demonstrációs eszközök készítésének. Ez az anatómiai demonstrációs eszközökkel való oktatás általános jelenség volt Európában, hiszen például a bécsi és a nagyszombati egyetem orvosi karán is hasonló módon tanítottak. Az átszervezés után különös hangsúlyt kapott a sebészet és a szülészet oktatása. A tanszéket Czerwiakowski vezette, aki egy ideig az anatómiát is tanította. (Az anatómiai tanszéket Wincent Szaster vette át tőle.) Czerwiakowski felfogása szerint „nem lehet jó sebész az, aki nem ismeri az anatómiát!" és ezért a sebészképzés első időszakában csak az anatómiai ismeretek elmélyítésére fektetett súlyt. Munkásságának köszönhető, hogy a krakkói sebészeti tanszék hamarosan európai színvonalra emelkedett. Nem mondható könnyűnek Czerwiakowski helyzete, 15 Szumowski, W.: Krakowska Szkola Lekarska po reformach Kolía_taja. Krakow, 1929., 152. p.
