Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
reformjavaslattal fordultak a Köznevelési Bizottsághoz, amelyben a középkori szellem és az elavult oktatási formák felszámolását kérték, mivel ettől remélték az egyetem régi hírének és tekintélyének helyreállását. Szerintük reformok nélkül az egyetem elszegényedik, és súlyos tespedésbe süpped a krakkói egyetemi oktatás. A Jagelló Egyetem reformjának ügyét elősegítette Paniatowski — már előbb említett — helyes szemlélete. így született meg az a határozat, amely H. Koüqtajt kiküldte a krakkói egyetemre, hogy vizsgálja felül a helyzetet, és elemző jelentést készítsen róla. A vizsgálatot 1777-ben tartotta meg. A jelentésből kitűnik, hogy a lehangoló helyzetben levő egyetemen a legsiralmasabb képet az orvosi kar nyújtotta. Kollqtajnak az általános és az orvosi karra vonatkozó elképzeléseinek kidolgozásában hatalmas segítséget nyújtott Andrzej Badurski, 11 az orvosi kar professzora. A két puritán gondolkodású férfit szoros barátság fűzte egymáshoz, és azonos gondolkodásuk csak elősegítette a reform ügyét. Az egyetem megújhodási folyamatában jelentős szerep jutott A. Badurskinak, akinek munkássága kiragadta a krakkói orvosképzést zsibbadt állapotából. Ő maga is a krakkói egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat, de orvosdoktori oklevelet német egyetemen szerzett. Számos német és olasz klinikán dolgozott, többek között Bécsben is. Van Swieten és de Haan munkatársaként töltött el 2 évet. 30 éves sem volt, amikor 1770-ben visszatért Krakkóba. Egy ideig együtt dolgozott a francia CamelinneX, az utolsó haladó gondolkodású orvosprofesszorral, aki az utóbbi időben itt tevékenykedett. Csak Camelin halála után veszi át a kar irányítását Badurski (1774). Badurski véleménye szerint is elkeserítő állapotok uralkodnak az egyetemen ebben az időben. Sem anatómiai oktatást, sem kórházi gyakorlatot nem lehetett tartani az anyagi eszközök hiánya miatt. Természetesen ehhez kapcsolódott még az elavult oktatási mód is. Különösen a betegek melletti oktatás hiányosságát hangsúlyozta. Badurski mát 1776-ban, Koüqtaj vizsgálata előtt, tervezetet készített az orvosképzés és a kar átszervezésérői. A Propositio instituendi Collegii Medici causa 5 éves képzési időre tervezett, 5 tanszékes orvosi kar megalakítását kívánta. A tanszékek mellett gyakorlókórház (klinika) felállítását is célszerűnek tartotta, mivel — véleménye szerint — korszerűtlen a betegek vizsgálatára való tanítás nélkül orvosokat oktatni. Hasonló volt az állásfoglalása a boncolás, a sebészet és a szülészet oktatása kérdésében is. A reform kiterjesztését javasolta a gyógyszerészképzésre is, valamint a városi patikák felülvizsgálását kérte. Koüqtaj vizsgálatának befejezése után — a reformjavaslat kidolgozásánál — figyelembe vette Badurski újabb javaslatait, amelyeket az Opowiedzi na pytania (Válasz kérdésre) című munkájában foglalt össze. A Köznevelési Bizottság elfogadta Koüqtaj tervezetét, és a dokumentumok alapján vizsgálatot rendelt el a krakkói gyógyszertárakban is. 12 Ezzel magát Badurskit bízták meg. Lelkiisme11 Badurski, Andrzej (1740—1789) lengyel orvos. A krakkói egyetemen végzett filozófiát, majd orvosdoktori oklevelet szerzett Heidelbergben. Számos német és olasz klinikán dolgozott, így Bécsben Van Swieten munkatársa is volt. 1770-ben tért vissza Krakkóba, és az egyetem orvosi karának újjászervezése és az oktatás színvonalának emelése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. 12 Nauki farmaceutyczne w XX-lecie Polski Ludowej. Krakow, 1964., 8—9, p.