Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Sattler Jenő: Arisztotelész műveinek egészségügyi vonatkozásai

dás folytatódik. A nagyérnek másik része, mely a bal oldalon elágazódik, hasonló módon a bal karban ágazódik el, ugyanaz mint amelyik a májba hatol, de különbözik a lépből kilépőtől. Ezeken kívül a nagyérből még elágazódnak erek a csepleszbe, részben pedig az úgynevezett pankreasba. Az utolsó elágazódásból számos ér halad a bélfodrok felé. Mindezek egy nagy érben végződnek. Ez az ér az egész bélrendszerben a gyomorig és a nyelőcsőig halad, és mindezek a szervek még oldalágakat adnak le. Mindkét oldalon a veséig halad mind az aorta, mind a nagyér, de nem oszlik el ; ott azonban ahol a hátgerinchez van nőve, mindkettő elágazódik oly formában, mint a Lambda betű. A nagyér az aorta mögé kerül, ezzel szemben az aorta a szív tájékán legtöbb esetben a gerincoszloppal összefügg vékony és inas erekkel. Ahol az aorta a szívtől eltávozik, jelentős lumennel rendelkezik, továbbá lefutásában elszűkül és szalagos. Az aortából is mennek ágak a bélfodrokhoz úgy, mint a nagyérből, de távolról sem olyan nagyságúak ; sokkal vékonyabbak és szalagosak. Ezek ugyanis igen vékony szövevényes erecskékből tevődnek össze. A májba és a lépbe az aortából nem hatolnak erek. Mindegyik főér ága mindkét far oldalára behajlik és behatol a csontok mellé. A vesékbe mind a főérből, mind az aortából erek hatolnak be, de ezek nem mennek a medencéből a vesébe, hanem a testben közvetlenül a vesébe. Az aortából a hólyagba két erős ér több helyen megtört irányban halad, két másik a medencéből a veséhez, ezeknek azonban a nagyérrel nincsen közvetlen összeköttetésük. Mindkét vese közepéből egy üreges és inas ér halad lefelé, melyek a hátgerinc mellett szorosan az inas részek mellett eltakarva haladnak, majd a medencében eltűnnek és tovább haladva lefutásukban újból előtérbe kerülnek. Ezek végződése férfiaknál a hólyagban, a hímvesszőben és a herékben, nőknél az anyaméhben van. A nagyérből nincsen elágazódás az anyaméhbe, ezzel szemben nagy számban van az aortából, s ezek jelentős vastagságúak. Mind az aortából, mind a nagyérből az elágazódás helyén mennyiségben is, vastagságban is a lágyrészekben lefelé haladnak az alszárba és a lábfejig. A lágyrészekben és a felső lábszárban jobbról balra és balról jobbra kereszteződve haladnak a térdkalácsig, és összeköttetésben vannak az ott levő többi érrel. A sűrű vér a húsos részekben szívódik fel, de amikor ezen is túlhalad, elvékonyodik, meleg lesz és habos. ARISZTOTELÉSZ FIZIOLÓGIÁJA Az Empedoklész által leírt négy alapelemhez Arisztotelész egy ötödiket is hozzátett, mégpedig az „égi éther"-t, amely magába foglalta az egész égboltot. Az emberekre kiható égitestek, ahogyan orvosi „astrologiai" munkájában tanítja, igen fontos összekötők és jelentős kapcsok. A hiányok és hibák azt is bizonyították, hogy Arisztotelész nem boncolt emberi hullát, ezzel szemben embriókat és állatokat igen, ami a fejlődéstanra és az összehasonlító anatómiára nagy befolyással volt. Az emberi test rendes felboncolásának határozott érzelmi idegenkedés, vallási dogmák, törvények, tilalmak voltak elsősorban az akadályozói. Animisztikus