Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Ruttkay, László: Jessenius mint a wittenbergi egyetem professzora (német nyelven)

hat, nicht auf Spiel setzen wollte. Darum hat er das angebotene Katheder nicht angekommen. Er hält sich — was seine Abstammung anbelangt, in Prag schon offen für einen Ungarn, nennte sich auf den dort herausgegeben Werken von nun an konsequent als „eques hungarus", d. h. ungarischer Ritter. Er ist also vorläufig als praktizierender Arzt in Prag geblieben, wo er in nicht langer Zeit als Arzt berühmt wurde und besonders bei dem Adel und bei der angesehenen und vermögenden Bürgerschaft eine weitreichende Pazientur erwarb. Wenige Jahre später hat ihn Matthias IL, damals nur noch König von Ungarn, zum Hofarzten ernannt. Er siedelte nach Wien, nach den damaligen Sitz vom Rudolfs Nachfolger, wo er bis 1615 blieb. Als er dann von seiner Stelle als Hofarzt abgedankt hat, wurde er wieder praktizierender Arzt in Prag, aber nicht lange, denn die Universität hat ihn im Jahre 1617 zum Rektor gewählt, welches Amt er dann drei Jahre hindurch bekleidete, bis zur Niederlage am Weissen Berg am 8. November 1620, wo die Selbstständigkeit des Königtums Böhmen und die Religionsfreiheit der Protestanten endgültig unterdrückt wurde. Zum ewigen Verlust der Medizin und zum grossen Schaden der Wissenschaft befasste er sich als Rektor nicht mehr mit der Heilkunde, denn die politischen Geschehnisse in Böhmen haben ihn mit sich gerissen, von dem Arzt wurde ein Politiker, ein Anhänger, später auch einer der frühenden Männer der Revolution. Diese neue Rolle wurde ihm zum tragischen Los, denn sie führte ihn immer weiter auf dem Weg, am Ende dessen das vor dem Prager Alten Rathaus Zusammengefügte Schafott stand. Összefoglalás Amikor Frigyes Vilmos brandenburgi herceg, a korán elhunyt szász választófejedelem után az ország régense Jesseniusí 1593-ban a wittenbergi egyetemre az anatómia és a chirurgia professzorának kinevezte, ez az egyetem egyike volt Európa legfiatalabb főiskoláinak (Miksa császár 1502. július 6-án adta ki engedélyező diplomáját). A másfél évtizedig tartó kezdeti időszak után Luther és Melanchton fellépésével új korszak kezdődött az egyetem életében. Ez a korszak nemcsak a lutheri vallásújítás központjává tette Wittenberget, hanem az egyetem, színvonalát tekintve is olyan változásokon ment át, amelyek Európa egyik legnevezetesebb, ennek következtében pedig egyik leglátogatottabb egyetemévé tették. A 16. század végére azonban hírneve megkopott. Az orvosi fakultás színvonala különösen alacsony volt. Jessenius professzori működésének fontossága éppen abban áll, hogy lendületet, új szellemet vitt be az orvostudomány tanításába, de emellett speciálisan az anatómia terén addig ismeretlen felfedezésekkel, eredményekkel ismertette meg hallgatóit. Az orvosi morált is magasabbra kívánta emelni. Hallgatóit arra igyekezett megtanítani, hogy orvosi tevékenységükben ne pusztán az egzisztenciájuk biztosítását nézzék. Tanítványaival a tudományt akarta megkedveltetni, felébreszteni a kutatás, vizsgálódás iránti vágyat. Ezért professzori munkája éppúgy, mint irodalmi működése is elsősorban tanító jellegű. Különösen értékes volt tanári működése, mert legjavát azon a téren fejtette ki, ahol a gyakorlatban a tanítás akkor különös nehézségekbe ütközött: az anatómia terén. Az egyetem levéltárának iratai szerint az alapítástól kezdve 1615-ig, tehát több mint