Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Ángyán János—Buzinkay Géza: Kajdacsy István és levelezése Balassa Jánossal
amelyek •— ha nem is kiemelt helyen — megőrizték nevét a magyar orvos- és kultúrtörténelem számára. 1812. október 31-én született Veszprémben, református nemesi szülők gyermekeként 15 . Az iratai között található „szépírási" vizsgalap tanúsága szerint a pápai református iskolában járta a gimnáziumot. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetem orvosi karán végezte. 1840-ben szerezte doktori oklevelét. Ebből kiderül, hogy szemészmesteri szakvizsgát is tett. Nehéz körülmények között járta az egyetemet. Erre utal 1831. január 20-án kelt levele, amelyben keserű szavakkal szólt atyjához, hogy nem támogatja őt orvosegyetemi tanulmányai megkezdésében. Szülei ekkor már különválva éltek, így anyja támogatásával és valami nehéz munkával tudta csak előteremteni tanulásának szükséges fedezetét. Egyetlen tudományos műve az Értekezés a kőszén hamagról című orvosi disszertációja volt (Buda, 1840). 1838-ban néhány költeménye és A' Füzér című elbeszélése jelent meg a Regélőben 1 . Ezeken kívül irodalmi működéséről nem tudunk. Diplomájának megszerzése után valószínűleg azonnal Pesten helyezkedett el, és ott is maradt haláláig. Az orvosi működésére vonatkozó néhány adatból annyit megtudunk, hogy már az 1850-es években népszerű orvos lehetett. Irodalmi közéletünk számos jelentős képviselője is páciense volt. 1854-ben Lévai József például ilyen baráti-irónikus hangon írt róla Gyulai Pálhoz címzett levelében : „... én is folytonosan dicsőítem Prieznitzet, a mint ezt egy kontár hydropatha teheti. Használom az ülő fürdőt néhány hete folytonosan még pedig oly sikerrel, hogy már is mérges, tüzes daganatot, sőt sebet idézett elő bizonyos érzékeny részemen s azóta még jobban tisztelem az én pesti allopatha orvosomat drrr Kajdacsit. . . Brrr!" 5 . Fáy András az 1800-as évek elején írt leveleket Kajdacsyhoz. Ezekben barátságát és orvosi közreműködését kéri maga és családja panaszaiban. Egyszersmind számos könyvét is saját kezű aláírásával ellátva megküldte. A Buda halálának kiadása Arany János köszönő soraival ellátva és egy vizitkártya formájú dedikált fénykép Arany Jánosról és családjáról, arról tanúskodik, hogy Arany János is páciensei között volt. Erről maga Arany János is említést tett háziorvosához írott levelében (1861. október 5.). Kajdicsy Kajdacsy István r 3 Anyja nemes Sós Katalin volt. Sós Katalin bátyjának leányági leszármazottja volt Ángyán János professzor, apjának Kajdacsy volt a gyámja. Sós Katalint tévesen mint Kajdacsy feleségét említiSzinnyei József : Magyar írók élete és munkái. V. Bp. 1897. 800,. 4 Regélő, 1838. 74., 75. sz. 5 Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig. Sajtó alá rend. és jegyz. Somogyi Sándor Bp. 1961. 189. (147. sz. levél: 1854. június 19.)
