Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szepessy Géza: Than Mór rajza Schenek Istvánról

csiny volt, nem mondhatjuk el róla, hogy termékeny szakíró lett volna. Sajnálta az írásra fordított időt, inkább a gyakorlati megoldásokat kereste. Pihenése gyógy­növények és ásványok gyűjtése volt, de csak terve maradt a Selmec környéki gyógy­növények és ásványok leírása, mert székfoglaló értekezése emésztette fel minden írói törekvését: „Kísérleti adatok az akkumulátorok működéséhez" (1890). „Kísérletek és tanulmány a szomolnoki cementvizekben tartalmazott réznek ki­fejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről" (1880) című, valamint ugyanabban az évben „A másodrendű galvánelemekről" szóló munkája maradt fenn nyom­tatásban az első, „A spektral analízisről" (1871) című mellett. Than Károly többször ösztönözte őt írásra, de eredménytelenül. Bár négy évvel idősebb volt Than Károlynál, mégis ő volt, aki búcsúzott nagynevű társától és barátjától, 1909. július 20-án 7 . Zusammenfassung István Schenek (1830-1909), ein Apotheker-Chemiker war korresp. Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Er lebte in verschiedenen Städten von Oberungarn (heute die Slowakei), dann nahm er am ungarischen Freiheitskampf von 1848/49 teil. Nach dem Zusammenbruch der Revolution und des Freiheits­kampfes zog er sich nach Wien zurück, wo er das Pharmazfnteueach absolvierte und auch die Doktorenwürde erlangte. Vorab unterrichtete er an der Hauptrealschule zu Kassa (Kaschau, heute Kosice in der Tschechoslowakei), dann dozierte er Chemie im Höheren Wirtschaftsinstitut in Keszthely (am Südwestwinkel des Plattensees). Demnach wurde er Professor der Montanistischeji und Forstwirtschaftlichen Aka­demie in Selmecbánya (Schemnitz, heute Banská Stiavnica in der Tschechoslowakei) und zwar von 1870 bis 1892, Er richtete für seine Experimente ein chemisches und physikalisches Laboratorium ein. Mit seinem Kollege, István Farbaky hatten sie daselbst ihre bedeutsame Erfindung, den elektrischen Akkumulator verfertigt, welcher im In- und Ausland vielerorts eingeführt wurde. István Schenek war mehr ein Mann der Prax und so blieben von ihm nur vier Werke im Druck übrig. Die über ihn gezeichneter Federriss — ein Werk von Mór Than, dem ausgezeich­neten ungarischen Maler des XIX. Jahrhunderts — kam aus einer Privatsammlung in den Besitz des Semmelweis Medizingeschichtlichen Museums. 7 Életére vonatkozólag 1. még: Kossutány T.: Emlékbeszéd Schenek István 1. tag fölött. MTA elh. tagj. fölött tartott emlékbeszédek. XIV. k. 1910. Székely L. .• A bá­nyászaton kívül eső tudományágban képesítést szerzett levelező és rendes tagok, akik a bányászat legfelsőbb tanintézetének tanárai voltak. Bányászat, 102. 1969. 1. 61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom