Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vértes László: A 100 éves szülészeti fájásmérés történetéből

Alexandria-egység (El-Sahwi, Gaafar és Toppozada, 1967J ; az előbb ismertetett módon számított érték (Montevideo-egység) szorozva az átlagos fájástartammal. Frequentia-contractio-amplitudo quotiens (Obolensky és Descoeuderes, 1968^ ; a szabályos méhaktivitás fellépésekor mérhető contractio amplitúdó osztva két összehúzódás közötti idővel. A MAGYAR SZÜLÉSZET EREDMÉNYEI Történelmi áttekintésünk nem lenne teljes, ha nem ismertetnénk a hazai tokodynamometriai eredményeket, amelyek világhírnevet szereztek a magyar szülészetnek. Lóránd 1931-ben az orrba szippantott agyalapi mirigy hátsólebeny-kivonat hatását vizsgálta a fájástevékenységre. A méhizomzat működését tapintással és stopperórával kísérelte meg ellenőrizni. A tudományos elveknek megfelelően azonban objektív módszert keresett. így szerkesztette meg a Tokograph-ot, az első olyan fájásmérő készüléket, amely kielégítette az akkori tudományos igényeket (1933-ban közölte eljárását). Tény, hogy Lóránd a tokodynamometria tudományos megalapozója, továbbfejlesztője (az általa konstruált készülékek a 2. 2, ábra, Lóránd-féle Tokograph (1933, balra fent). Első típus, 150 mm magas, 680 g. Tokometer (1947, balra lent). Tokergometer (1950, jobbra)