Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bugyi Balázs: Franz Anton Mesmer és magyarországi tartózkodása

tevése szerint minden élőlény mágneses. Ezt az „állati" mágnességét befolyásolni lehet és betegségek esetében befolyásolni kívánatos, A megzavart mágnesség hozná létre a betegségeket, legalábbis részben, A mágnesség egyensúlyának helyreállítása, „harmonizálása" jelenti Mesmer szerint a gyógyulást. Kezdetben viszonylag erős mágnespatkókkal gyógyított. Az így végzett „mágnesezésnek" kedves művészi megnyilatkozása a Mesmerrel baráti kapcsolatban álló W. A. Mozartnak „Cosi fan tutte" című operájában a „lelkükben" beteg fiataloknak nagy mágnespatkóval történő gyógyítása. Később Mesmer már csoportosan mágnesez. Egyszerű kézfeltevéssel is gyógyít, a „benne rejlő mágnességét" vitte át a betegre. Mindinkább „egyedi, személyéhez kötött" mágneses képesség révén fejt ki „gyógyhatást". Felfogása Bécsben mind ismertebbé, elfogadottabbá és divatossá válik. így nem meglepő, hogy a bécsi orvosok főleg „lelkileg" beteg pácienseik esetében a „delej ezés" révén történő gyógyítást megtűrik, sőt egyes esetekben szinte tanácsolják. Ez a helyzet Horeczky báró esetében is. II. Kínzó, semmilyen addigi gyógymóddal nem befolyásolható nyaki görcseit, torticollisát meggyógyítandó, horkai Horeczky báró, felvidéki magyar földesúr 1775 nyarán Rohovon (Nyitra megye) fekvő kastélyába hívja meg Mesmert. Horeczky ezen elhatározásához a bécsi egyetem orvostanárainak ismételt konzíliuma után jutott, amikor kezelésüket eredménytelennek találta. Hogy az orvosprofesszorok ajánlották-e vagy sem panaszainak „delejes" úton történő gyógyítását, életrajzaiból nem derül ki meggyőző módon. A rohovi kastélyba megérkezve Mesmer megkérdezte a Horeczky család komoly természettudományi iskolázottsággal rendelkező házitanítóját, Seif ertet róla vallott nézetéről és véleményéről. Seifert bevallotta, hogy ő Mesmert „sarlatánnak tartja, aki beképzéssel, imaginatióval megcsalja betegeit,. , Vakságában nem is gondolt (Seifert) arra, hogy mennyire igaztalanul járt el Mesmerrel szemben és, hogy hamarosan meg fogja változtatni róla vallott felfogását" Seifert saját közlése szerint. Mesmer megérkezését követően hosszan elbeszélgetett Horeczkyval, hagyta, hogy az minden gátlás nélkül kibeszélgethesse magát — ma ezt kötetlen asszociálásnak mondanánk —, és a beszélgetés végén már úgy érezte Horeczky, hogy nyaki görcse, nyaki merevsége megszűnt és fájdalmai jelentősen csökkentek, szinte meg is szűntek. A következő napon elektrifikáló gépkezelésnek, „mágnesezésnek" vetette alá Mesmer betegét, akinek állapota, hangulata jelentősen javult. A Horeczky-kastélyban mindennaposak voltak a házi hangversenyek, amelyeken Mesmer maga is rendszeresen részt vett. Általában csellón játszott e hangversenyeken. A muzsikusok gyakran álmosak lettek e hangversenyek alatt, álmosságuk alig volt leküzdhető, ezt ők a Mesmer által megteremtett pszichés, „mágneses" légkörnek tulajdonították. Néhány hetes kezelés és panaszmentesség után a betegen ismét jelentkeztek a nyaki görcsök. Űjra felléptek a heves, görcsös fejfájások, olyannyira hogy