Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Károly: A krakkói egyetemen tanult lengyel orvosok a XVI. századi Magyarországon

című regényében. Izabella — a gyengédség, a hiúság és a hatalomvágy keveréke — jó kapcsolatot tartott fenn lengyelországi családjával, mivel politikai háttérként kívánta felhasználni őket és így érthető, hogy ápolta a lengyel kapcsolatokat nemcsak politikai, hanem kulturális téren is. Ebben az időben számos erdélyi ifjú ment tanulni a krakkói egyetemre, amely jelentős szerepet játszott a lengyelországi humanizmus terjesztésében. Magisterei között nem egy Itáliát megjárt tudóst találunk. Ezek a tudósok sokoldalúan képzett, széles érdeklődésű, nagytudású polihisztorok voltak, akik között nem ritka a természettudományokat művelő sem. Számos adat bizonyítja, hogy Izabella szívesen látta udvarában a lengyel tudósokat és fia nevelését és gyógykezelését is inkább idegenekre bízta, mint a magyarokra

1

. Nemcsak János Zsigmond, de maga is sokat betegeskedett, így környezetében örömmel látott vendég volt az, aki a gyógyításhoz is értett, hiszen „Izabella valami női betegségben szenvedett, s nem részesült egyöntetű, alapos kezelésben"

2

. Fián is kiütközött, hogy idős apától származott és gyerekben sohasem bővelkedő családnak volt utolsó sarja. így érthető az is, hogy az akaratgyenge János Zsigmond — történetírók feljegyzései szerint — ingadozó emberré vált, ami erősen befolyásolta Erdély későbbi történetét. Érthető az is, hogy Izabella mellett mindig tartózkodott orvos és ezek között több lengyelről is tudunk. Az első — akiről Weszprémi is említést tesz — Tectander József [1507(?)-1543], krakkói származású orvos volt

3

. A polgári családból származó Tectander a krakkói egyetemen szívta magába a humanizmus szellemét, de orvosi tanulmányait a páduai egyetemen végezte. Hosszabb olaszországi tartózkodása után Svájcba távozott és Baselben ismerkedett meg Rotterdami ErazmusszdX. Németországon és Ausztrián keresztül tért vissza hazájába s „végül szülővárosába hazatérve, Petrus Kmita, a krakkói palatínus és várkapitány, az országos főhadparancsnok, fogadta udvarába, nemsokára pedig a jó emlékű királynénak ajánlotta be s kieszközölte, hogy — mivel Zápolyai János, az ókori Dácia Ripensis és Medditerranea területének fejedelme feleségül vette Izabellát, Lengyelország királyának, Zsigmondnak a lányát — Tectanderünk kísérte el őt férjéhez Magyarországra azzal a megbízással, hogy a királyné mellett belső titkos íródeák és udvari orvos tisztségét is töltse be"

4

. Ezt a tisztséget haláláig betöltötte, átélte Buda ostromát (1541) és úrnőjét elkísérte Erdélybe is. Kiválóan képzett orvos volt. Még Baselben könyvet adott ki a syphilisről

5 (1530) és Lengyelországban is két kisebb munkáját jelentette meg nyomtatásban. Magyarországon feleségül vette Wehner György orvos lányát, Szabinát. Aránylag fiatalon hazánkban ragadta el a halál. Tectander halála után az udvari orvosi tisztséget — rövid ideig — az ugyancsak 1 Szádeczky Lajos: Izabella és János Zsigmond Lengyelországban, 1552—1556. Bp. Akadémiai Kiadó, 1881. 2 Magyary-Kossa Gyula : Magyar orvosi emlékek. III. Bp. Magyar Orv. Könyvkiadó, 1931. 685. pont. 3 Veszprémi István : Magyarország és Erdély orvosainak életrajza. III. Bp. Medicina, 1968. 827. 4 Uo., 827—829. 5 Magyary-Kossa, i. m. III. 684. pont.