Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

kodik, álmodik. Az emlékező elme a főnek hátsó része alatt mindeneket elrejt, (eltészen) és viszontag előadja, némelyeket elveszt és ez a feledékenység. Az álom az érzékenységek nyugodalma."

11 Comenius fejtegetései szerint az agy működése passzív, csupán a külvilág képeinek korlátlan befogadására alkalmas: „az agyvelő is befogadván minden dolog képmását, mindent magábazár, amit a világegyetem tartalmaz."

18 A befogadóképesség határtalansága miatt az ember mindent megismerhet, és ebben nem szab határt semmi. Ez a kijelentés a maga korában forradalminak tűnt, hiszen dogmák által megszabott határokat tépett szét, amikor a következőket mondta: „az ész, mozgékonyságával eget és földet beszáguldva, értelmével leigáz mindent, ítélő tehetségével megkülönböztet mindent, emlékezetének tárházában elrejt mindent!"

1

® Nem ismer határt, hiszen „semmi olyant nem rejt magában a világ, amit az érzékeléssel és értelemmel rendelkező ember fel ne foghatna".-° Bár Comenius felfogása a mechanikus materializmus felé hajlott, de valójában haladó nézeteket vallott a pszichológia területén, A külső és a belső érzékenységek megkülönböztetésével és azok nevelési vonatkozásokkal való összekötésével a neveléslélektan alapjait rakta le. A legnagyobb jelentőséget az értelemnek tulajdonít, és ezt állítja elméletének középpontjába. Az értelem kiművelése a pedagógia feladata. Az értelem helyes működése szabályozza a tudást, és ezt mindenki megszerezheti. Nincsenek előítéletei és olyan elve, hogy a szellemi képességet ne hozná mindenki magával születésével. így mindenki nevelhető, akinek nincs valami szellemi korlátozottsága. Comenius foglalkozik a pszichológiai jellemvonások és típusok elemzésével is. Hat típust sorol fel, de egyben közli pedagógiai utasításait is az illető csoporttal kapcsolatban. Fejlődés- és neveléslélektani vonatkozásokat is találunk Comenius munkáiban. A gyermekkori sajátosságok felsorolása és az iskolai foglalkozások fejlődéstől függő szintezése számos megfigyelést és emberi fejlődéssel kapcsolatos ismeretet igényelt. Comenius munkásságának általános ismertetésénél említettem, hogy abban központi helyet foglalt el a panszofia elve. A tudás rendszerezése után mindenkivel a saját anyanyelvén sajátíttatta volna el az ismereteket és azok általános alapjait. Ideálja a háromnyelvűség, és ebben első az anyanyelv tökéletes ismerete. Â fogalmak és azok nyelvi kifejezése igen lényeges dolog Comeniusnál. A párhuzamos dolgok tanításánál a tárgy, a tárgy fogalma és a beszéd, tehát a kép, a fogalom és a fogalmat kifejező szavak tekintetében fontos a megnevezés tisztázása. Comenius a dolgok pontos megnevezésének hasznáról szóló beszédében külön hangsúlyozta a pontos megnevezések fontosságát, mert enélkül lehetetlen az alapos megismerés, s elkerülhetők a kétértelműségek és a félreértések. Ez egyben szembefordulás a verbalizmussal, mert az nem lehet a logikus gondolkodás alapja. így a szavak pontos elsajátításával együtt a tanulóknak meg kell ismerniük a dolgok lényeges vonásait is. Ezek vezethetnek el a dolgok és a nyelvi 17 Orbis Pictus, XLI. Külső és belső érzékenységek 123 —124. 18 Didactica Magna, V. 4. 19 „A lelki tevékenységek kiműveléséről". 20 Didactica Magna, V. (>.