Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Buzinkay Géza: Bem József Magyarországra érkezése és sebének kezelése, 1848. október 30.
Egy rövid életű hetilap — a Szénieden 5 1879—1880-ban megjelent Felvidék — első, „mutatvány"-számában közölt egy érdekes naplórészletet. 6 Utalt arra, hogy később visszatér rá, erre azonban nem került sor. A napló publikált része is újszerű: Bem megérkezését és sebének kezelését írta le „elsősegélyt" nyújtó orvosa. Az újság, sajnos, nem pontosan idézi a napló szövegét, hanem a történelmi események megfestésével — amelyek azonban néha pontatlanok — kerek történetként adja elő. Hitelessége ennek ellenére valószínű: a bizonyosan a naplójegyzetekre támaszkodó részek a történettudomány által megállapított kronológiával egyeznek, s a cikk tényközlésen túl láthatólag semmi szenzációra nem törekszik. Ezért a cikket bevezető történelmi képfestést mellőzve, érdemes közölni a szöveget, mint ami nemcsak orvostörténeti, hanem történelmi szempontból is eddig ismeretlen adatot hoz nyilvánosságra. „Bem Magyarországba való jövetele 1848-ban Szeniczen keresztül,* . . . G. járási főorvoshoz' éjfél után egy magyar honvédtiszt állít be, és katonai rövidséggel felszólítja azt, hogy vegye magához sebészeti műszereit és kövesse öt haladéktalanul ö excellentiájához. Nevet azonban nem emiitett. Az orvos néhány pereznyi készülődés után követte a honvédlisztet a báró Schmer zing-féle kastélyba, hová a magyar táborkar szállásolva volt. Itt a nagy teremben táborkari tisztek ültek egy asztal körül. Az orvos belépve Guyon által fogadtatott 8 , ki őt egy kis alkovenbe vezette, hol egy borotvált arczu, rövidre nyirt egyén feküdt az ágyban. Az orvos egyáltalában nem gyanította a patiens kilétét, csak annyit tudott felöle, hogy excellentiás ur. A beteg mosolyogva fogadta látogatóját, és német nyelven, melyből azonban erősen kirítt az idegen kiejtés, magyarázni kezdé, hogy egy kis baj van ; bámulatos flegmával felemelte ingét, és jobboldalán a harmadik s negyedik [Lap alji lábjegyzetben:]* E nagyérdekű adatokat egy jelenleg is gyakorló orvos naplójából vettük, ki ez események személyes részvevője volt, és ki szíves volt ezt, valamint egyéb érdekes feljegyzéseit, lapunk rendelkezésére bocsátani. Szerk. ismeretét valószínűnek tartjuk, mert a Felvidék segédszerkesztője, Grimer Márton A tótok lázadása 1848 —1849-ben címmel könyvet írt. A könyv megjelenéséről nincs adatunk, de előfizetési felhívása a Felvidék 1880. egyik számában megjelent. Kérdéses azonban továbbra is, hogy az orvos naplójára támaszkodó leírás e részlete vajon az orvos naplójából vagy a cikkíró kiegészítéséből származik-e. Mindenesetre valószínűbb, hogy az eredeti naplóban nem Guyon lehetett megnevezve, vagy felvidéki szerepét később megismerve utóbb lett betoldva, mert joggal feltételezhetjük, hogy egy járási főorvos 1848 őszén nem ismerte fel Guyon Richárdot. 5 Nyitra megyei mezőváros, ma Senica Csehszlovákiában. G Felvidék. Társadalmi és szépirodalmi heti közlöny. Szerk. Adamovich Bálint. Szenicz, 1879. Mutatványszám. 4. 1. (Csarnok-rovat.) 7 A kezdőbetű alapján sajnos nem sikerült megállapítani az orvos kilétét. — Fáradozásáért ezúton is köszönetet mondunk Dr. Duka Zólyomi Norbertnek (Pozsony) és a Senicai Járási Levéltárnak (Csehszlovákia). 8 A történelmi események téves csoportosítására nézve 1. a 4. jegyzetet.
