Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Szőkefalvi-Nagy Zoltán—Spielmann József—Vida Tivadar: Részletek Nyulas Ferenc újonnan megtalált műveiből

á szem eleibe jött felhő hasonló színben lassanként á pohárnak fenekére szállott. Jele á vízben lakó sóknak, és földeknek akár szabadon akár kötve legyenek azok. Tzukor sav akár kristályokban, akár lombikos vízben felolvasztva derekas felhőt tsinál mint a fő-telen mint a főtt vízben és a zavarodást okozó felhő á pohárnak fenekére száll. Jele hogy a vízben sok mész lakik, de az nem szabadon, hanem a' mint a több környül állások mutatják gálitz savval öszve kötve. Salétrom savas ezüst egyetlenben egy tsepp mint a fotelen, mint a' főtt vizet meghomájositja, és egy fertály óra alatt, sőt ha a' nap rá süt egy két minutum alatt-is a' vizet gyengén viola színűvé változtatja. Ez jele a! tenger savnak, melly á mint a* környül állások mutatják szék sóval vagyon egybe kötve. Tengersavas nehéz föld egy tsepp mint a' fotelen, mint a' főtt vízben egyenlőképpen nagy felhőt okoz, melly a' pohár fenekére száll. Jele á gálitz savnak, melly a' mint a' több kémeszközök tanítják itten meszel és széksóval vagyon öszve kötve. Mindezekből kihozom áztat, hogy a' Jegenyei Hideg kútnak vizében vagyon jelen : 1-ször Szabad szénsav felette kevés. 2-or konyha só nem igen sok. 3-or Tsuda só többecske. 4-ször Gyepsó vagy Alabástrom sok. Kifőzéssel Elsőben a' vizet egy jó tömött mázas tserép edényben hirtelen felforraltam, azután ismét meghűtöttem, de a viz sem a felforralás közben megnem zavarodott se a' meghűlés után semmi szálladékot magából nem botsátott. Ekkor a' vizet ismét tűzre tettem, és félig elfőztem, itt osztán kezdette magát valami szálladék fejér formában mutatni. Ebből újra megbizonyosodtam az iránt, hogy á vízben semminemű szabad földek nem laknak, mellyek a' szénsavnál fogva szoktak a vízben függeni, különben azoknak szem eleibe kellett volna (

a viz felforralásával a* szénsav elűzetvén) szálladék formában kerülni. Ellenben a* mi jelen van az földes só, és egyenesen felolvadhatóságának törvénye szerént függ á vízben, 's tsak ugy hullhat fenékre, ha a' viz apasztatik. Másodszor hasonló tserép edényben egy Erdélyi kupa vizet tettem ki a! tűzre és azt egészen az elszáradásig főztem. A' megmaradt port takarékoson öszveszedvén megkomponáltam és nyomott XX gránt. Ezen port néhány napokig szántszándékkal nedves hellyen tartottam, de tellyességgel megnem nyirkosodott. Az után borlángot töltöttem rá, de az abból semmit nem húzott ki, mellyekből azt hozom-ki, hogy a' Jegenyei hideg kútnak vizében se salétrom savas mész és magnezia, se tengersavas mész és magnesia nem lakik. Tovább, hogy a' húsz grán porból a' só részeket elválaszam két lót lombikos vizet töltöttem rá, 24 óráig rajta hagytam, a' port az edény fenekéről egy tiszta fa szálkával gyakran felkevervén, azután vizét itató papirosson áltál szűrtem, á port még kétszer egy egy lót lombikos vizzel megöblitettem, 's vizet az élőbbemhez szűrtem. A' szűrőben maratt port az itató papirossal együtt megszárasztottam, azután megkomponáltam, és (á papiros nehézségét, mellyet külön megkomponáltam volt, belőle kihúzván) lett XVII grán. Melly szerént á lombikos viz 3 grán só részeket húzott ki á husz grán porból. A' sóval így megterhelt lombikos vizet sütött napfénynek melege által ismét