Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Schipperges, Heinrich: Egy arab orvos felkészülésének útja (német nyelven)

szóbeli oktatás és a klinikai vizitekből merített észlelet. Figyelemre méltó egyébként, hogy Rhazes még a könyvekkel kapcsolatban is azt ajánlotta tanítványainak, hogy olvasás közben állandóan javítsák a hibákat és jelöljék meg a kihagyásokat, hogy mindezt pótolják saját megfigyeléseik alapján. így tudnak majd lassankint összeállítani egy saját könyvet, amely egybeötvözi a hagyomány fontos ismereteit saját továbblépő megfigyelésükkel. A nagy vita nem maradt kellő eszmei magaslaton, hanem elfajult személyeskedéssé. Pedig Ibn Butlän személyesen Egyiptomba ment, hogy megismerje ellenfelét. De a négyszemközti vitatkozás sem hozott döntést az orvosi oktatás és képzés helyes módszerének kérdésében. „Megfáradva az utazástól és a tudatlanok társaságától" — mint a korabeli krónikás írta — a bagdadi orvos visszavonult Antiochiának egyik kolostorába, ahol nem sokkal llOO után meghalt. A vita sohasem fejeződött be, hiszen sohasem szabad, de legkevésbé az orvostudományban elválasztani egymástól az elméletet és a gyakorlatot. „Nincs ui. segítség, amely felérne a jó tanáccsal, és nincs különb örökség, mint a kifinomult képzettség" (Ali ben abi Talib).