Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Veres Jenő: Fejezetek a szülészet fejlődésének történetéből Kárpát-Ukrajnában a XIX században

Az utóbbi táblázat megerősíti azt a tényállást, hogy Kárpát-Ukrajna septikus anyai halandósága, mind az élveszületések figyelembevételével, mind az általános halálozással való összehasonlításnál, sokkal magasabb volt az országos átlagnál. A populációs viszonyokból kiindulva pedig arra kell következtetnünk, hogy a sepsis kétszerte gyakrabban pusztított a kárpát-ukrajnai anyák között, mint átlagosan az országban. Ez nem is lehetett másképpen. A rosszabb káderellátás és az ezzel kapcsolatos alacsonyabb szintű segélynyújtás mellett az itteni lakosság súlyosabb társadalmi-gazdasági helyzete okozta a gyakorlati szülészet rosszabb eredményeit. A XIX. században még fennállt az „anya vagy magzat" dilemma, mely azzal a következménnyel járt, hogy a kedvezőtlen kimenetelű végeredményt a magzat számára elkerülhetetlennek, olykor törvényszerűnek fogták fel [44]. E tételt a szülészet akkori színvonala diktálta. Mindezért a perinatalis magzati halálozás gyakori jelenség volt. Az 1898—1900. években a halvaszületés elérte a születések 21—22 ezrelékét, az újszülöttek korai halandósága (életük első 6 napja folyamán) pedig meghaladta az élveszületések 10 ezrelékét [25, 26, 27], Különösen kedvezőtlenül alakult az újszülöttek korai halandósága, mely az egész perinatalis mortalitás mintegy harmadrészét tette ki. Ez közvetlenül az intézeten kívüli fizetett segélynyújtás hiányosságainak volt a következménye. A szülészeti tevékenység áttanulmányozott eredményei a segélynyújtás alacsony színvonaláról tanúskodnak. A szülészeti ellátás elhanyagolt állapotának fő oka az volt, hogy az állam alig gondoskodott az anyákról. Az asszonyok többsége egészségügyi felügyelet és szociális segély nélkül viselte terhességét, ill. szülte meg és nevelte fel gyermekeit. A rossz társadalmi, gazdasági, közegészségügyi és életmódi viszonyok már magukban is megteremtették az anyák és újszülötteik magas morbiditását és mortalitását, mintegy meghatározva ezáltal a szülészeti ellátás arculatát. De az akkori társadalmi-gazdasági rendszertől nem is lehetett elvárni a lakosság egészségügyi ellátásának lényeges megjavítását. A szülészeti ellátás fejlődését csak a gyökeres társadalmi átalakulást biztosító népi hatalom képes megvalósítani. IRODALOM tl] 30rA — 3aKapnaTCKHH OÖJiacTHOíí rocyaapCTBeHHbiií ApxHB, r. BeperoBO. (Kárpátontúli Területi Országos Levéltár) OOHA 4 (HaflHcynaH YacaHCKOH acynbi BeHrepcKoro KopojieBCTBa, r. YHcropoA), onncb 9 (1822—1835 rr.), eflHHnua xpaHemiíi 1408 (IlncbMO CBHmeHHHKa r. CepeflHe IIuMÖaK Andpen Hajj,H<ynaHy y^aHcicoií acynbi o caivtooTBepaceHHoií AeHTeJibHOCTH Bpana Pummep Hmiua. 29. 1, 1831 r.), JIHCT 2. [2] 30rA. O. 4, on. 10 (1836—1848 rr.), e/i. xp. 62 (floRjia^ acynHoro Bpana Maepep flmuia o caHHTapHOM cocTOHHHH HacejieHHfl yacaHCKoii >Kynbi, o6 3roi3ooTnn H arm npoBepKH anTeK. 22. VI. 1836 r.—

26. I. 1838 r.), JTJI. 17—19. L3] 30rA. i>. 4, on. 10, e%. xp. 2115 (/loKJiaflbi OKpyxcHbix Bpaneií o noTpeÖHOc™ crpoHTejibCTBa jKynHoii SoJibHuubi, opraHH3aniin BpaneÖHbix yiacncoB H o COCTOHHHH Tpex yacropoACKHX H30JIHTOPOB. 10—13. VII. 1848 r.), JUT. 1—3. [4] 30rA. 0. 7 (ÍIp,zpKynaH YacaHCKOM xynw BenrepcKoro KopojieBCTBa, r. "VxcropoxO, on. 3 (1880—1899 rr.), e«. xp. 1226 (ripoTOKOJibi 06 opraHn3anHH yne6bi aicyniepoK, T. I. 1890—1893 rr.), jm. 31—32, 41—43, 158—164, 171—172.