Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
A legérdekesebb, hogy Nyulas igen nagy tájékozottságot mutat ebben a dolgozatában nemcsak a vízanalitikai eljárások, hanem a sztöchiometrikus számítások, a „kémiai kalkulusok" használata terén is. Úgy tudjuk, hogy ő volt az első magyar ember, aki ilyen számításokat végzett, s az biztos, hogy ő írta le magyar nyelven e vizsgáló eljárást. így a kapott és mért kalcium-karbonátot átszámította „tiszta mészre" (kalcium-oxidra), majd kristályvizes gipszre. 6. táblázat Kapott CaC0 3 CaO Ennek megfelel CaSO d-2H 2 0 Nyulas szerint Ma számítva ]3 grán 7,15 23 21,8 Eltérés %-ban -1,8% + 10,5% Az eredmények eltérése az akkori nem eléggé pontos egyenértéksúlyokra vezethető vissza. Ezért is egyszer többet, másszor kevesebbet kapott, mint amit ma számítunk ki. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Nyulas e számításaival egy évvel megelőzte Dalton atomelméletének és az atomsúlyok első, még meglehetősen pontatlan táblázatának közzétételét is. Nyúlásnak a jegenyei víz elemzésével szerzett kémiai eredményeit nem tették közzé, csak a gyógyhatásúkat közölték a megyékhez intézett körlevélben. Ivókúrának nem ajánlotta, mert ami jót a gyomor-bél rendszer megbetegedéseiben tehet, „azt hihetőleg csak mechanice eszközli". „Ellenben minden nemű külső nyavalyákban nevezetes hasznot tehet, mint feredő." Lényegileg így vélekedett Genersich is. Ma Jegenye (románul Leghea) fürdője elsősorban külsőleg neurózisoknál, belsőleg renalis bántalmaknál indikált 104 . A jegenyei víz elemzésekor — akárcsak a Radna-vidék borvizeinek vizsgálatakor — Nyulas kitér a vidék geológiai sajátosságaira is. Többek közt jelzi, hogy a Jegenyét körülvevő hegység „A' legszebb fejér és könnyen pallérozható alabástrommal dugva teli vagyon", s az nemzetgazdasági szempontból hasznosítható, hogy a „Hidegkút patakától" északra fekvő völgyben nagy bőségben találhatók nummulitesek — fosszilis foraminiférák —, „mellyeknek neve a' Tudósoknál Pénztsiga, Lentsekő hogy lapáttal lehetne felmérni, melly elég bizonysága annak, hogy valaha ezen helységet tenger fedezte". Megállapításai mai is egészében helytállóak tudományos szempontból. A víz gazdasági hasznai között megemlíti a lakosoknak azt a megfigyelését, hogy amikor Erdély-szerte pusztított a métely, Jegenye ment maradt az állatvésztől, járványtól. Az odavalósiak ezt a tényt a jegenyei víz fogyasztásával hozzák kapcsolatba. Nyulas is osztja ezt a véleményt, s a mételytől való mentességet az alabástrom laxáló hatásának tudja be. Mai ismereteink tükrében azonban inkább azt kell hinnünk, hogy a járvány azért kerülhette el Jegenyét, mert sziklás 104 G. T. p. 6352/1805. és Statiunile balneo-climaterice din R. P. Romána. Bucuresti, 1955. 102.
