Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
kai kedveskedni" 98 . Bertalis Antal plébános a parochiáról szóló könyvében — 1794-ben — szinte az egész cikket szó szerint idézte 99 . Ennek a cikknek azonban a legérdekesebb megállapítása az, hogy szerinte „Mária Theresia is ezen Jegenyei Vizeknek erejeiket 1764-dikban ahhoz értők által megvizsgáltatta vala." Erről az elemzésről nem tudunk. A Gubernium 1764-es évi adataiban sem találunk rá utalást. Nem tud róla sem Wagner Lukács, sem Crantz Henrik, aki a császárnő megbízása alapján az egész birodalom gyógyvizeit számba vette 100 . Nyulas Ferenc sem tudott ilyen előzményekről, így a jegenyei vizek elemzését teljesen önálló tudományos munkának kell tekintenünk, de még ha tudott is volna elődje munkájáról, az már akkorra tökéletesen elavult volt, amit munkájában fel nem használhatott. Ezt a szakmai és nyelvi szempontból egyaránt igen figyelemreméltó jelentést teljes egészében az Adattárban közöljük 101 . Nyulas elemzéséről, s magáról a gyógyvízről sem sokan vettek tudomást, annak ellenére, hogy — mint említettük — a Gubernium körlevélben közölte a jegenyei víz gyógyhatását. Legközelebb akkor hallunk, amikor 1880-ban a római katolikus státus, a terület birtokosa a fürdőt megjavíttatta, s a víz megvizsgálására a legilletékesebbeket, a kolozsvári egyetem tanárait felkérte 10-. A kémiai elemzést Fabinyi Rudolf végezte, aki az analízis eredményeit igen nagy pontossággal, a gramm negyedik tizedeséig megadta, s az analíziseredményeket többféle módszer szerint ki is számította. Elképzelhető azonban, hogy Fabinyi csak egy beszállított vízmintát elemzett meg, mert a mintavétel pontos helyére, a víz tisztaságára stb. semmiféle utalást nem ad. Az egyetlen adat, amely helyi vizsgálatra utalna, a víz hőmérséklete (11,3 °C). Gyanúnkat még inkább megerősíti a gyógyhatással kapcsolatban megszólaltatott Genersich Antal professzor, aki csakis a Fabinyiféle elemzés alapján mondott szakvéleményt. Az illetékes főhatóság, a belügyminisztérium csak azután, 1881-ben ismerte el, hogy a Jegenyei forrás „fontosabb kórok ellen hatályosan használható" 103 . Ekkor indult csak meg Jegenyefürdő megtervezése, s szabályozták a beépíthető telkek kibérlésének feltételeit. A Fabinyi-féle elemzés — készítőjének neve is biztosíték erre — ma is helytálló, s összevethetjük a 75 évvel azelőttivel, a Nyulas Ferenc által készítettel. Persze, azt is számításba kell vennünk, hogy Fabinyinek jól felszerelt, modern, egyetemi intézeti laboratórium állott rendelkezésére, Nyúlásnak pedig semmi felszerelése nem volt. Úgy látszik, Szamosújvárt jobb lehetősége volt. Az erdélyi ásványvizekről 1800-ban kiadott könyvében leírt vizsgálatai magasabb színvonalat képviselnek, mint a jegenyei víz elemzése. Most mindent a gyógyszertárból kellett vásárolnia, így is a „drágább víz vizsgáló eszközöket (Millyen a' 98 A Jegenyei vizek forrásaikról természeti tapasztalások. Mindenes Gyűjtemény, 1789. I. 246. 99 (Bartalis A. :) Notitia Parochiae Jegeniensis. Claudiopoli, 1794. 100 Crantz, Heinrich : Gesundbrunnen der österreichischen Monarchie, Wien, 1777. 101 G. T. p. 8473/1806. 102 Éltes Károly : A Jegenyei fürdő vegyalkatrészeinek és gyógyhatásának, fekvésének, a jelen berendezésének, az építési viszonyoknak és föltételeknek rövid és alapos ismertetése, Kolozsvár, 1881. 103 B. M. 52 499/1880.
