Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

Ennek ellenére a bennünket közelebbről érdeklő bécsi egyetemen oly visszatetsző viszonyok uralkodtak, hogy a főiskolai vizsga értéke igen kétséges volt. Ismeretes volt itt az orvoskar által végzett gyógyszertárvizsgálat azon módja, amikor a jó előre bejelentett vizitáció főeseménye egy díszebéd volt, melyen mindegyik vizsgálóbiztos — az egyetem tanárai — tányérja alatt egy körmöci aranyat talált.

5 De a magyarországi gyógyszerészeket még erre a hiányos egyetemre se szorította semmilyen rendelet. Úgy tűnik, hogy abban a korban és oly viszonyok mellett nem is igen hiányzott az „akadémiai" képzettség. Ez abból is látható, hogy sokszor nem volt különbség diplomás és a nem diplomás gyógyszerész szakmai rátermettsége között. 1727-ben, amikor a fiatal Magyar Helytartótanács kezébe vette a pozsonyi gyógyszerészet rendezését, a gyógyszerészek hivatalos vizsgáztatásánál Kochmeister András, az Arany Griff gyógyszertár tulajdonosa kiválóan megállta helyét és latinul is jól tudott, annak ellenére, hogy csak felszabadítólevele volt.

6 A bécsi siralmas állapotok jóformán évszázadokig tartottak. Hiszen már 1551ben Martin Steinpeiss hírneves orvostanár úgy nyilatkozott, hogy „az orvosi kar tagjai éppen csak arra érdemesek, hogy elkergessék őket". 1687-ben egy császári bizottság jelenti, hogy „a bécsi egyetem nyilván álomba merült, vagy talán már nem is létezik".

7 A híres magyarországi utazó, E. F. Brückmann még 1724—30 táján is lesújtóan nyilatkozik az orvosi fakultásról és annak munkájáról. A bonctani gyakorlatról írja „Ward mehr tranchirt, quam lege artis secabatur"

J Mindezekből kiviláglik, milyen történelmi szükségszerűség volt és mekkora a jelentősége Gerhard van Swieten hollandi származású orvos bécsi fellépésének, illetve az általa létrehozott tanulmányi és egészségügyi reformnak. Van Swieten szerepét az orvostudomány és az egészségügy terén már sokan méltatták.

9 Itt csak azokra a részletekre térünk ki, melyek gyógyszerészeti szempontból a nagyszombati orvoskar előzményeinek tekinthetők. Van Swieten 1749. január 17-én adta be az uralkodónőnek korszakalkotó reformtervezetét,

10 és már ugyanazon év február 7-én kijött a helybenhagyó uralkodó rendelet.

11 A tervezet először körvonalazza az orvos- és gyógyszerészképzés alapelveit, melyek főleg természettudományi szempontból majd egy évszázadig voltak irányadók, és azután is folyamatos „osztódással" hozták létre a mai mélyreható tudományos és oktatási szakosodást. A tervezetben nagynevű szerzője először mondta ki határozottan, hogy a két 5 Kink, R. : Geschichte der kaiserlichen Universität zu Wien, Wien, 1 854, I. Band, 2. Theil, 268—269. 6 OL, Helytartósági levéltár, Acta sanitatis, Lad. A, Fase. 32, No. 1. 7 Györy T. : Az orvostudományi kar története. (Továbbiakban: OKT). Budapest, 19 36, 25. 8 Ernyey J. : i. m. 495. 9 Legátfogóbban Müller, W. : Gerhard von Swieten, Wien, 1883. — Hazai viszonylatban Györy T. : A Nagyszombati Egyetem orvosi facultásának első évei. Van Swieten emlékezete. = Orvosképzés, 21. 1931. 573 — 599. 10 Kink, R. : i. m. 254 — 271. 11 Die älteren Statuten der Wiener medizinischen Fakultät ... gesammelt von einer Fakultäts-Kommission. Wien, 1847, 99 — 102.