Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar abszolvenseinek további gyakorlati és tudományos tevékenysége (francia nyelven)

rieure des anciens élèves est tout à fait réel, que le rôle qu'il jouaient dans la vie publique et leurs succès scientifiques sont le vrai indicateur du niveau de l'activité pédagogique des professeurs de Nagyszombat, Elle était attractive au sens humain, exemplaire au point de vue éthique et progressive quant à l'aspect professionnel — bien que l'on ne puisse pas considérer les professeurs comme des représentants des idées des lumières au sens philosophique — et elle correspondait toujours aux exigences de son époque. LITTÉRATURE Bokesová-Uherová, M.: Lekárska fakulta Trnavskej University. Bratislava, 1962. Duka Zólyomi, N. : A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói. = Comm. Hist. Artis Med. 40 (1966). Gortvay, Gy. : Az újabbkori magyar közegészségügy és orvosi művelődés története. Budapest, 1953. Györy, T. : A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. III. Az orvostudományi kar története 1770—1935. Budapest, 1936. Hőgyes, E. : Milléniumi emlékkönyv a budapesti Kir. Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. Molnár, B. : Kassa orvosi története. Kassa, 1944. Rippa, K. B. : K historii medicíny na Slovensku. Bratislava, 1956. Rupp, N. J. : Beszéd, melyet a Magy. Kir. Tudomány-Egyetem Orvosi Kar fennállásának százados ünnepén, 1871. május 13-án mondott ... Buda, 1871. Szinnyei, J. : Magyar írók élete és munkái. I—XIV. Budapest, 1891 — 1914. Zelliger, A .*. Pantheon Tyrnaviense. Tyrnavia, 1931. Matricula Facultatis Medicae Tyrnaviensis Dominorum medicináé studiosorum (1770—1777). Nomina eorum qui ab Inclyta Facultate Medica Tyrnaviensi praestitis praestandis in numerum legitimorum Medicináé Doctorum suo ordine recepti sunt (1770— 1777). Összefoglalás Egy főiskolai kar színvonalának kétféle fokmérője lehet: tudományos eredményei és pedagógiai eredményei. Nyilvánvaló, hogy a nagyszombati orvostudományi kar rövid fennállását tekintve (1770—1777), csak a második fokmérőt alkalmazhatjuk: hogy állta meg helyét az 1772 — 1777 között végzett 39 orvos a gyakorlatban és az irodalmi tevékenység terén? (37 végzett Nagyszombatban, 2 itt vizsgázott, de már Budán lett promoválva.) A végzés a doktori (a katolikusoknál) vagy a licenciátusi cím (a nem katolikusoknál) elnyeréséből állt. Annak ellenére, hogy Ugróczy Mihály ismert kérelmét az egyenjogúsítás iránt a Konzisztórium, Mária Terézia kedvező véleményével is dacolva, elvetette, a licenciátusi rang Magyarországon nem járt gyakorlati hátrányokkal, csak az egyetemi tanárságot zárta ki. A szakirodalom ez ideig nem figyelt fel a tanítás színvonala és a végzettek későbbi helytállása között mutatkozó összefüggésre, és elhanyagolta a megfelelő adatok gyűj-