Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

FOLYÓIRATOKBÓL - John Neubauer: Novalis und die Ursprünge der romantischen Bewegung in der Medizin (R. Harkó Viola) - E. Novotny: Dalsi prispevek k dilu Jana Viléma Zlámala (Kapronczay Károly)

test érdemelnek azok az adatok, amelyek a gyógyszerészek mellékjövedelmével, a patikusdinasztiákkal és tagjaiknak más városokban való letelepedésével foglalkoznak. A szerző számos fényképet, térképet és alaprajzot mellékelt. Kapronczay Károly John Neubauer : Novalis und die Ursprünge der romantischen Bewegung in der Medizin. = Sudhoffs Archiv, 1969, 2, 160—170. A német romatika sokoldalúságát először ismerte fel és ábrázolta Ricarda Huchs Die Romantik (1899) c. művében. Más szerzők mellett ő is összefüggésbe hozta a 19. századi német orvostudomány különböző irányzatait a romantikus költőkkel és művészekkel. „Romantikus orvosok" címmel szerepel egy fejezet művében, hol Kerner, Windischmann, Passavant, Carus, Schubert, Steffens, Ringseis és a többiek köréből hiányzik Novalis neve. A cikk szerzője ezzel egyetért, jóllehet ma Novalist többen a romantikus orvostudomány szellemi irányítójának, forrásának tekintik. Biográfiai adatok és egyéb dokumentumok bizonyítják, hogy Schelling — a természetbölcseleti iskola (Naturphilosophie) vezetője, a kor német orvosi filozófiájának legkiemelkedőbb alakja — Novalissal való megismerkedése előtt már kialakította nézeteit. A többi német romantikus orvos pedig vagy nem hivatkozik Novalisra, vagy mint költőről és vallásos gondolkodóról emlékezik meg róla. A 19. század eleji gyűjteményes Novalis-kiadásban orvostudománnyal kapcsolatos írásaiból csak igen kevés jelent meg, az is rendezetlen formában. Az összes művek új, kritikai kiadását (1. kötet I960., 2.: 1965., 3.: 1969.) áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy Novalis szétszórt orvosi vonatkozású megjegyzéseit az általános tudománytörténetben kell értékelni, de a német romantikus orvostudomány tárgyalásánál nyugodtan mellőzhetők. R. Harkó Viola E. Novotny : Dalsi pfispevek k dilu Jana Viléma Zlámala. = Sborník Vysoké Skoly zemedelské v Brné, 1966, 3. 333 — 337 p. A Brnóban megjelenő Sbornik Zlamál János Vilmosra, a város szülöttjére, a Magyar Tudományos Akadémia egykori levelező tagjára emlékezik halálának 80. évfordulóján. A morvaországi születésű tudós elmélyültségével és szorgalmával beírta nevét a magyar állatorvostan történetébe. Novotny cikkében néhány nagy pillanatot villant fel Zlamál életéből, így ismerteti azokat a körülményeket, amik miatt elhagyta katonaorvosi állását és magyar királyi országos állatorvos lett. A szerző főleg Zlamál 1848-as szerepével foglalkozik, hiszen a magyar szabadságharc aktív résztvevője volt. Maga Zlamál tanítványaiból alakított nemzetőri századot, és 17 éves fia Nagy Sándor tábornok seregében teljesített szolgálatot. A magyar függetlenségi mozgalom mellé állt apát és fiát 1849. október 17-én letartóztatták, és a Neugebaudéba zárták. Szabadulása után két évre felfüggesztették az állatorvosi tanszék professzori állásából és csak 1851-ben engedélyezték működésének folytatását. A közlemény érdekessége, hogy közli Zlamál Kossuth Lajoshoz írt beadványának fotókópiáját, amelyben az állatorvosoknak a humánorvosoktól való elkülönítését kéri. „E jelen időszakban mindenki a szabadság után sóvárogván az idegenek bilincseit lerázza. Ezen időszakban, amelynek szellemét senki a világon nem foghatja fel annyira, mint Ön Tisztelt Kormányzó Űr. Az általános átalakulás ezen időszakában teljes reménnyel vagyok, hogy Kormányzó Űr nem fogja tűrni, hogy egy tudomány, amelynek a közjólét annyit köszönhet, még továbbra is hozzá nem értő emberorvosok gyámsága alatt nyögjön ..." — írta, a kor által magyarázható túlzott hevességgel. Kapronczay Károly