Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból

IV. LEVÉL „Az orvos Istenhez hasonló bölcselő." Hippokrates Eddig iparkodtam a magas Minisztériumot arra figyelmeztetni : miszerint az orvos kiképzésében a mathematika-tanulmánynak több befolyást szerezni kell, ha az ország tökéletes orvosokat és nem korcsféle embereket nevelni kíván, mert kénytelen vagyok az orvosképzésre nézve egy más tárgy érdekében a Miniszter úr kegyes figyelmét kikérni, mely ... a bölcsészet ... Magyarországon több oldalról szó emeltetett a mellett, hogy az orvostudomány mint tapasztaláson nyugvó, a bölcsészetet egészen nélkülözheti. De ez a legnagyobb tévedés. Orvosnak az élettel van dolga; magának feltételeiről és általános fogálmairól meggyőződést szerezni szent kötelessége. .., A bölcsészet az mely az anyagon levőnek elismerésére az eszközöket előadja és a módot elhatározza ; ő tanítja a változóban az állandót erősen tartani, ő tanítja azt tudni,mit a közönséges emberi ész csak hisz. Az orvosra nézve, kinek az anyagiból az életet ka tékizálni, és az elevennek törvényeiről az anyagi tárgyhoz kérdéseket ntézni kell, a tárgy magában minden érdek nélküli. A kísérletnek magában mint ezt a természetvizsgáló teszi, előtte semmi becse nincsen, hanem a következtetés melyet a tüneményekből az anyag viszonyára nézve nyerünk, ez a tanító. ... Mily igaz ezen állításom, mutatja : az orvostudomány históriája. Eddig még az orvostudománynak oly időszaka nem volt, melyben az uralkodó bölcsészet a maga visszfényét reá nem vetette volna, melyben az orvosok tudtuk nélkül még a gyakorlati működésükre nézve is, a bölcsészeti rendszereknek nem lettek volna alávetve .. ítéletemnek érvényességítésére csak egy Descartes,

Hume, Kant, Herbart, Schelling, Fichte, Lotze, s.a.t. törekvéseit szükséges említenem. V. LEVÉL A magas Minisztériumnak előbbeni levelemben, ámbár kevés vonással, fejtegettem a bölcsészet fontosságát az orvostudományokra nézve, még hátra van, hogy megemlítsem, mily fontos ez, az orvosnak emberi kiképzésre és tekintőleg a társadalomban váló állására nézve. Ha ezt hivatással összhangzásba hozni akarja az orvos, okvetlen szükséges, hogy egy erkölcsi központot hordozzon magában, mely a legkülönfélébb kínszenvedések megedző látványa közepette is őtet szenvedelmektől, testiségből és erkölcsi botlásokból megőrizze; az orvosnak erkölcsi bátorsággal kell bírni, hogy sokszor kétséges esetekben ő lehessen az egyetlen, ki esze által megmentést hozhasson; az orvosnak bizodalmat kell gerjeszteni és ezt méltánylani; neki magánylagos kínjait és örömeit saját keblében kell elzárni, hogy a betegnél és a tanulmányainál tiszta és világos szellemét megtarthassa. ... Ha reálgymnáziumokban az ifjú a természettudományokból kellő tanítást nyer, szelleme a bölcsészet iránt fogékonyabb lesz, és ennek felfogási tehetsége is növekedni fog. Ha pedig, ami mostmár ki nem maradhat, a tanulási és tanítási