Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Halmai János: A pesti tudományegyetem néhány kiváló gyógyszerész-tanítványa és -professzora

illusztrált gyógyszerész-orvosi növénytant jelentetett meg. A mű abban az időben elsőrangú munka volt. 1848-ban az első felelős magyar minisztériumban a gyógyszerészeti ügyek referenseként a gyógyszerészek kiképzésére és a gyógyszerészi ügyek rendezésére értékes javaslatokat készített a közlekedésügyi minisztérium egészségi osztályának tanácsosaként. Az 1855. évi országos kiállításon nagy aranyérmet nyert el gyógyszerészeti készítményeivel, melyek közül a „Liquor ferri albuminati" a magyar gyógyszerkönyvekben is hivatalos lett. Értékes tudományos és szakmai cikkei jelentek meg. Érdemei elismeréseként 1880-ban nemességet kapott. Fauser Antal (1810—1883) az ásványtan terén szerzett magának hírnevet; egy hazai ásványt Breithaupt bányamérnök, neves mineralógus róla nevezett el ,,fauserit"-nek. A Nemzeti Múzeumnak kereskedelmi vonalon ő volt az ásványtani szakértője. Híres ásványgyűjteményével — melynek legnagyobb értéke az aranyásványok sokfélesége volt — a Nemzeti Múzeum ásványtárának alapját vetette meg, s a gyűjtemény megvásárlásával a Múzeum ásványtára világviszonylatban az elsők közé emelkedett. Gyógyszertára a „Fauserianum" elnevezést érdemelte ki, kiváló oktatói munkájáért. A pest-budai gyógyszerész grémiumnak hosszú éveken át volt elnöke, az Országos Egyesületnek pedig választmányi, majd központi igazgatósági tagja. Dr. Müller Bernát (1810—1901) botanikus, a giesseni Tudomány Egyetem tiszteletbeli díszdoktora, az I. és II. kiadású Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részének szerkesztője, az Országos Közegészségügyi Tanács tagja, ki 50 éven át volt kormánybiztos a gyógyszerészeket vizsgáztató bizottságban. A Gyógynövény és Drogismereti Intézet drogmúzeumát ő alapozta meg értékes adományaival, melyeket annak idején a Gyógyszertani Intézetnek ajándékozott. A szakmai közéletben igen tevékeny és vezető szerepet vitt, számos cikke jelent meg; fiatal korában a Selmecbányái bányász akadémián kémiát, mineralógiát és metallurgiát is tanult. Katona Zsigmond (1828—1902) kecskeméti gyógyszertár-tulajdonos, a kecskeméti híres szőlőtelep (Katona-telep) létesítője volt. Már korábban is foglalkozott gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztéssel, illetőleg szőlőnemesítéssel. Több külföldi kiállításon díjat nyert; kiváló pomológus is volt, ezenkívül Kecskeméten igen nagyra értékelt közéleti, jótékonysági, népművelési tevékenységet fejtett ki. Rozsnyay Mátyás (1831 — 1895) zombai, később aradi gyógyszerész. Az íztelen csersavas kinin felfedezője. E készítményét önzetlenül közkinccsé tette, és így számos gyógyszerkönyvben hivatalos lett a „Chininum tannicum insipidum". Több gyógyszerkészítményével elismerést vívott ki magának és díjat nyert, ő írta az első magyar sakk-könyvet. Winkler Lajos, a világhírű kémikus profeszszor az ő aradi gyógyszertárában kezdte gyógyszerészi pályafutását. Dr. Felletár Emil (1830—1917) kiváló kémikus és gazdag szakíró, aki megszervezte az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetet és annak első igazgatója volt. Úttörő szakmunkája „A törvényszéki kémia elemei". Az első magyar 2 0 Orvostörténeti Közlemények 57—59