Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Simoncic, Josef: Adalékok Nagyszombat egészségügyének történetéhez a feudalizmus korában

Érdekes emléket őriz a levéltár a 18, századból: 2 lap asztrológiai szöveggel, kozmetikai utasításokkal és egy töredék, a születendő gyermek nemének előre való meghatározásáról,

15 Nagyszombati sebészek létezéséről tanúskodik a galgóczi városi tanács 1588. február 6-án kelt levele, melyben kölcsönkéri a nagyszombati borbély- és sebészcéh alapszabályait, mivel ott is meg akarják alakítani a sebészcéhet.

16 Az orvosok és sebészek névsorának megállapításánál segítséget nyújt az újonnan felvett polgárok jegyzéke (1708—1892),

17 A származási helyek szerint szerepel közöttük: 1 pozsonyi, 1 esztergomi, 1 piceneci, 1 vágbesztercei, 1 brnói származású sebész, 1 orvos Tesinből, 1 Brnóból, 2 Nagyszombatból. Az orvosok kizárólagos jogának belbajok kezelésére Nagyszombatban is ügyeltek : a városi tanács Rigler János orvos kérelmére Nóvák József gyógyszerésznek és Rozmus Ferenc sebésznek megtiltja a „belső" betegségek gyógyítását,

18 Sebész nem kezelhetett belbajokat. 1771. május 22-én kelt rendelkezéssel a városi tanács törvényesítette a városi orvos felügyeleti jogát a sebészek, fürdősök és szülésznők felett.

19 Kadecky József városi orvosnak 1827-ben kidolgozott jelentése a város közegészségügyi helyzetéről érdekesen osztja fel az anyagot: az egészségügyi helyzet általános képe, gyógyszertárak ellenőrzése, a városi kórház, himlőoltás. Közli az 1827-ben elhaltak jegyzékét is, melyet a város sebésze dolgozott ki (életkor, halálok). A beoltott gyermekek számát 156-tal jelöli meg.

20 A kórházzal kapcsolatban említésre méltó Nágel János orvos végrendelkezése, aki 2500 forintot hagyott a városi kórházra és 2000et nagyszombati származású orvostanhallgatók ösztöndíjaira. Ugyancsak 1833-ról is fennmaradt Kadecky jelentése. Ebben az évben 284 ember halt meg a városban, 105 gyermeket oltottak be himlő ellen.

21 Mind ebben, mind az 1835-ös jelentésben fel vannak tüntetve az orvosi és sebészi karban bekövetkezett változások. 1835-ben már csak 54 gyermek lett beoltva.

22 Az 1848-as jelentésben (Hubert Ferenc városi orvos) már hiányoznak az időjárási adatok, viszont érdekes újdonság a kolerabizottság működéséről szóló fejezet. 1832-ben óvoda nyílt meg Anton von Röhlinger, gr. Brunszvick Teréz egykori titkárának kezdeményezésére. Brunszvick Teréz létesítette Magyarország területén, mégpedig igen korán, 1828-ban az első gyermekóvodákat (Martonvásáron, Pesten). A fennmaradt naplók arról tanúskodnak, hogy az orvosok — ha nem is rendszeresen — beavatkoznak az óvoda menetébe (1833-ban heti vizsgálatokat tartottak, sőt 1835-ben már kéthetenként). Annak ellenére, hogy mindjárt az 15 OAT, MG, Varia, kart. 1. 16 OAT, MG, Missiles kart. II (1588. febr. 6.). 17 OAT, MG, Matricula civium Tyrnaviensium 1708 — 1892. 18 OAT, MG, Protocollum magistratuale 1770, 33. 19 OAT, MG, Protocollum magistratuale 1771, 99. 20 OAT, MG, Relationes kart. 10 (1828. jan. 14.). 21 OAT, MG, Relationes kart. 14 (1834. jan, 7.), 22 OAT, MG, Relationes kart. 18 (1838. jan. 10.).