Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

8, A közegészségtant és a törvényszéki orvostant csak az utolsó évben lehet tanítani. 9. A kétéves tanfolyamon helytelen mindjárt az első félévben az orvosi tár­gyak előadása. 10. A kétéves tanfolyam hallgatói számára helytelen kötelezővé tenni a köz­egészségügy tanulását. 11. Az állatgyógyászat tanítására bőven elegendő egy esztendő. II. Az orvostudományi tantárgyak helyesebb elrendezésének terve A. Alapelvek. 1. Az orvostudomány és sebészet együttes tanítása feltétlenül szükséges. 2. Akár ember-, akár állatorvosról van szó, tanulja meg valamennyi számára és a köz számára hasznos orvosi tantárgyat. 3. Bölcseleti tanulmányok bevezető végzése nélkül senki se kezdhessen orvos­tudományi tanulmányokat. 4. Tárgyalandó valamennyi orvosi és sebészeti tantárgy logikus rendben ; az egyes tárgyak ismeretei legyenek egymással kapcsolatban. 5. A tantárgyakat osszák szét négy évre a doktori fokozat jelöltjei számára, két évre pedig a magisteri fokozat jelöltjei részére. Ezzel meglesz az egyenlő­ség a többi es. kir. egyetemmel. 6. Nem kell elárasztani a hallgatókat tananyaggal. Ezért a tanfolyam min­den egyes évében csak három rendes, kötelező tárgyat adjanak elő számukra. 7. A legfontosabb és a leggyakorlatibb tárgyakat teljesen le kell adni, s ezeket napjában kétszer kell tanítani, délelőtt és délután is." A tervezet ezután ismerteti az orvos-sebészeti tanulmányok rendjét, külön a négyéves tanfolyamét és külön a kétévesét. Külön terjedelmes fejezetben fog­lalkozik a megjegyzések kifejtésével, mit-mikor-miért kell tanítani, illetve tanulni. 1803-ban kezdték tárgyalni a magyar regnicolaris bizottság elaboratuma alap­ján az orvosi tanulmányok reformtervezetét az államtanácsban. A javaslatok alapján G éves tanfolyamrendet alakítottak ki (az általunk ismertetett kari terve­zetet ilyen szempontból nem vették figyelembe), de mivel a jóváhagyás előtt a bécsi egyetemen már 5 éves tanulmányi rendet vezettek be, a conformetur-elv kísértése nyomán, nálunk is 5 éves lett az orvosképzés, s ez lett a 15 éves elő­készítő hatalmas munkának a legkézzelfoghatóbb eredménye azon kívül, hogy az eddigi tárgyakhoz csatlakozott a szemészet, az állatgyógytan, a therapia specialis, a törvényszéki orvostan és orvosi rendészet. E két utóbbi tárgy alkotta tk. az államorvostant, amely nálunk 1793-ban kapott önálló tanszéket, megelőzve sok évvel Ausztria és a német örökös tartományok egyetemeit. A pesti időszak tárgyalt 22 éve alatt összesen 255 orvosdoktor végzett. A hall­gatók száma természetesen ennél jóval több volt. Az évi csaknem 12 fős átlag létszámnövekedést jelent a budai évekhez viszonyítva. Még mindig magas a kül­földi hallgatók létszáma, 8% (enyhe szigorlatoztatás vádja még mindig éri a kart), aránytalan az egyes országrészekről jövő hallgatók számbeli megoszlása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom