Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

Az Orvosi Kar pesti épülete a Hatvani és Újvilág utca sarkán tartották 1780-ig, majd az Újvilág utcai épületben rendeztek be két kórtermet 16 beteg részére összezsúfolt helyen. Ez a volt jezsuita kolostor kétemeletes épület volt, itt helyezték el az egész orvosi fakultást, a dékáni hivatalt, az intézeteket, múzeumokat, a kémiai laboratóriumot, bonctermet, konyhát, előadótermeket. A legjobb helyet a természetrajzi gyűjtemény kapta, a kórtermek a II. emeleten szűk, szellőztethetetlen szobákban kerültek berendezésre, ahová a kémiai laboratórium szaga is behatolt. A földszinten állandó lárma zavarta az előadásokat. Az átfoltozott épület eleve nem volt alkalmas (kis szerzetesi cellák sora) az orvcsi kar céljaira, és a további nagyobb arányú fejlesztés is már eleve ki volt itt zárva. A felszerelés sem volt kielégítő. Mind az elméleti, mind a gyakorlati szakok silányul voltak ellátva. 36 helyiség volt összesen az épületben, ezek közül is csak 18-nak volt két ablaka, a többi egyablakos volt. Tetem alig volt, amelyen a bonctant tanítani lehetett volna. Kevés volt a demonstrálandó beteg is. A botanikus kertet a mai Szép utca környékén, a Ferenciek zárdájának kertjében helyezték el. Az állatgyógyintézet többször költözött; előbb Pesten a józsefvárosi Skopetz-majorban, majd a közelben levő Tavasz utcai Hülff-házban helyezik el; 1795-ben kerül a Rókus-kápolna melletti Krenedics-házba.