Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777
kellett nevezni. Meg kellett mondani, melyik gyógynövénynek melyik része a használatos, és hogy mit készítenek belőle a gyógyszertárban, mely évszakban kell ezeket gyűjteni és végül, mint kell jó és hatékony állapotban eltartani. A második vizsga anyaga a materia medica és gyógyszerészet („Pharmaceutica!''). A vizsgázónak a természet mindhárom „országából" származó gyógyszereket mutattak be, melyeket hosszas gondolkozás nélkül fel kellett ismernie. Meg kellett magyaráznia, mi módon lehet a jól elkészített gyógyszereket az állottaktól, a kifogástalanokat a hamisítottaktól megkülönböztetni és az utóbbiakat vizsgálat útján felismerni. Harmadik vizsgaként a vegytan és az általános gyógyszerészet („universa pharmaceutica" ) szerepelt. Tárgyát képezték a gyógyszertári eszközök és súlyok ismerete, a gyógyszerészeti és vegyészeti műveletek, az összetett gyógyszerek készítése, valamint a vegyészetben és az orvosi előiratokban használatos jelek (notae) ismerete. Csak a három elméleti vizsga sikeres letétele után bocsátották a jelöltet az utolsó, gyakorlati vizsgára. Ennek keretében összetett gyógyszerkészítményeket kellett előállítania a gyógyszerkönyv előírásai szerint. A gyakorlati vizsga nem az orvosi kar helyiségében, hanem egy kijelölt helybeli gyógyszertárban folyt le, ami ugyancsak az egyetemi laboratórium silány felszerelésére utal. Mindegyik vizsgán jelen volt egy elnök, az orvosi kar dékánja, a kémia és a botanika tanára és két meghívott gyakorló gyógyszerész. A sikeres vizsgák után a jelöltet eskütételre bocsátották, ami után elnyerte oklevelét. 71 A nagyszombati időszakban sem orvos, sem gyógyszerész vagy másféle tanuló nem volt semminemű tandíjra kötelezve. A vizsgákért és az oklevél kiállításáért azonban magas díj terhelte őket. Ez az összeg az orvosoknál 183,42, a gyógyszerészeknél 81,80, sebészmestereknél 00,18, szülészmestereknél 43,60 és a szülésznőknél 35,— forintot tett ki. 72 A különböző taksákból bizonyos következtetések vonhatók le, nem is annyira a tanulmányok súlyosságáról, hanem a gyógyszerészek társadalmi és szakmai helyzetéről az akkori egészségügyi személyzet sokszínű táborában. Megjegyzendő, hogy az 1759. évi rendelkezés értelmében az orvosokat 16, a gyógyszerészeket 8 arany vizsgadíj terhelte. A gyógyszerészek, sőt az orvosnövendékek gyakorlati képzésével kapcsolatban többek előtt felmerült az egyetemi gyógyszertár szerepének kérdése is. Ismeretes, hogy a Nagyszombati Egyetem 1773-ig a jezsuiták birtokában, de 1770-ig a jezsuiták igazgatásában is volt. Minden nagyobb jezsuita kollégium mellett jól felszerelt gyógyszertár működött. A nagyszombati jezsuita patikát már 1636-ban említi a híres Dobronoki rektor naplójában. Később, az egész 18. században, nem dicséretes szerepet játszott örökös kihágásaival, mígnem 1748ban egy helytartósági rendelet betiltotta számára a gyógyszerek szabad árusítá71 Instituta facultatis medicae ... 47 — 49. 1. és Györy apróbb kihagyásokkal, i. m. 94-95. 72 Linzbauer X, F. : i. m. II. 682-683.
