Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

bati egyetemet. Sőt ebben az időben túlsúlyban is voltak a hazai elemmel szemben. Ez azonban teljesen megegyezik az orvosnövendékek összetételével/

13 de azzal a való ténnyel is, hogy az ősi prágai Károly Egyetemen csak később, 1804-től vezették be a rendszeres, kurzusszerű gyógyszerészképzést.'

11 Ebből is kitűnik, hogy az új orvosi karnak igen hamar, még a határon túl is (sőt ott hamarább, mint idehaza) elterjedt a híre, ami csak növelte munkájának eredményességét. Kitűzött célunknak megfelelően vessünk egy pillantást arra, hogy milyen szerepet vitt az egyetemi gyógyszerésznevelés a hazai gyógyszerészek átképzésében és számuknak növelésében. Ernyey becslése szerint Magyarországon akkortájt kb. 150 lehetett a gyógyszertárak száma. Ezek szerint az aktív gyógyszerészeket kb. 200-ra tehetjük.'

15 Ha egy akkori gyógyszerész működési idejét 30 évre becsüljük, akkor évenként legalább 0— 7 gyógyszerész utánpótlásáról kellett volna gondoskodni. Nem szabad azonban elfeledni, hogy abban az időszakban vagyunk, amelyben az ún. hazai ősgyógyszertárak után sűrű egymásutánban keletkeznek kisebb városaink patikái, melyek mind új képzett munkaerőt igényeltek. A gyógyszerészhallgatók száma azonban közelről sem felelt meg ennek a nagy keresletnek, ami leginkább a hazai elmaradott állapotoknak, de sokban az elavult rendi közigazgatás csekély, sőt egyenesen negatív irányító szerepének tudható be. így a nagyszombati orvosi kar, minden bizonnyal a maga hibáján kívül, nem elégíthette ki a hazai gyógyszerészet számbeli szükségleteit. Ez a feltevés alátámasztható statisztikai adatokkal is az elkövetkező évtizedekből. Ekkor, főleg a II. József korabeli erőteljes rendelkezések valószínű hatása következtében, egyszerre sokszorosára növekedett a gyógyszerészhallgatók évi létszáma. így 1779-ben már 12, 1785-ben 13 és 1780-ban 24 a növendékek száma. Az elkezdett út tehát itt is göröngyösnek mutatkozott. Mi mást is lehetett volna várni oly csekély hagyomány és oly mostoha viszonyok után! A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS MÓDJA ÉS RENDSZERE Ennek kiértékelését illetőleg nem rendelkezünk a múltból semminemű előtanulmánnyal. Nem csoda, ha éppen ezen a területen találkozunk a legtöbb javítani való tévedéssel. A gyógyszerészképzés legkezdetén, a rövid nagyszombati időszakon belül is, tanulmányi szempontból két időszakot szükséges egymástól megkülönböztetni. Az első 1770-től 1775-ig, a második 1775-től, a Störck-féle tanulmányi reformtól 1777-ig tartott. Az alábbiakban csak a tanítás szervezeti felépítéséről lesz szó. Maga a tananyag és annak didaktikai tálalása igen eltérne a kitűzött témakörtől. Annál 43 Duka Zólyomi N. : A nagysz. orv. hallgatói. 6L 44 Hladík, J. : Lékárnictví a Karlova universita. = Casopis ceského lékárnictva, 4. 1948. 74. 45 Ernyey J. : i. m. 493. A gyógyszerészek számánál (100) bizonyosan tévedés forog fenn.