Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ifj. Bonnyai Sándor: Adatok Semmelweis életrajzához

ADATOK SEMMELWEIS ÉLETRAJZÁHOZ IFJ. BONNYAI SÁNDOR 1. BRAUN SZÜLÉSZETI TANÁRI ÁLLÁSRA VALÓ JELÖLÉSÉNEK PESTI VISSZHANGJA I 854. november 25-én Birly Ede Flórián a pesti egyetem szülészeti tanszékének professzora meghalt. A Wiener Med. Wochenschrift 1855. február 1-én megjelent számában Pestről keltezett levél szerint Pesten mindenütt Birly utódjául Semmelweisre gondolnak. A bécsi közoktatásügyi minisztérium 1855. február 20-i határidővel elrendelte az egyetemi tanári állásra a pályázat kihirdetését. A tanszékre pályázott többek között Braun Károly az Alle Laste-i szülőintézet és lelencház igazgatóhelyettese és Semmelweis Ignác. A pesti egyetem orvoskari tanártestülete az 1855. március 20-i ülésen első helyre Braunt, míg a második helyre Semmelweist jelölte. A ja­vaslatot elfogadta az egyetemi tanács is, míg a Helytartótanács és Magyarország polgári és katonai kormányzója nem értett egyet az egyetem javaslatával (1), Braun jelölése nagy ellenszenvet és felháborodást váltott ki. Az Orvosi Hetilap Centenáriumi Emlékkönyve szerint a pesti nők tüntettek Semmelweis mellett, ill. a legújabb kutatásokból kiderült, hogy a Divatcsarnok c, lap 1855. évi 57. száma a Tárca rovat Budapesti Hírek c. részében egy hosszabb cikkben kifiguráz­za az egyetemi tanártestület döntését (2, 3). A cikk így szól: =Chinában — az „isteni birodalomban" történt. . . Kissé messzenyargalunk fővárosi újdonságért, az igaz, de nem azért tesszük, mintha az újdonság, melyről emlékezni akarunk, valamivel közelebb, például a Duna s Tisza közti vidéken is meg nem történhetett volna : hanem mivel ép Chinában történt, hát azért csak onnan írjuk. Megürülvén tavai a nankingi egyetemen a szülészet tanári széke : az illető tudós mandarinok tanácsot ültek és csődöt hirdettek, hogy az „isteni birodalom" legjelesb tudorai közül azon tanári szék betöltésére egyet kijelöljenek, ki, ha túl nem haladná ismeretre, tanítói kellő tulajdonokra, sat. boldogult elődét : azt legalább lehetőleg megközelítné, s így a tudomány ez egyik legfontosb ágában úgy működhetnék, hogy az illető bába sereg kellő kiképzettséggel mehetne ki a széles birodalom bármely vidékére. A magokat e tanári székre jelentendő tudoroknál egyik fő és első tulajdonul, ter­mészetesen, az kívántaték meg, hogy az „isteni birodalom"-ban divatozó anyvnyel­vet tökéletesen értsék és beszéljék. Mert hát úgy okoskodtak — és igen bölcsen ! — a csődhirdető tudós tanárok, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom