Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis betegségének pathologiai rekonstrukciója a katamnesztikus elemzés és a palaeopathologiai vizsgálat alapján
d) A korai öregedés Már Schaff er Károlynak feltűnt ( 56, 57) Semmelweis korai öregedése. Azóta többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel (Haranghy 25a és b, Gortvay és Zoltán 23 r Benedek 7 stb*). Valóban, ha összehasonlítjuk az 1860-ban készült fényképet a későbbiekkel, akkor szembeötlő a különbség, amit nem magyaráz meg a szakálíviselet. 1863-ban már megállapítható a feltűnően gyors öregedés, 1864-ben összetört öregember, tartása görnyedt, de feltűnő bal karjának tartása is, bár ebben talán az is szerephez juthat, hogy mindkét humerus a testalkathoz és az alkarcsontok hosszához viszonyítva a szokottnál rövidebb : A hivatkozott képek Antall — ( 1 ) alatt idézett — közleményében találhatók. A korai öregedés ezúttal is igen fontos tény, mert abban az időszakban kezdődött, amikor megváltozott személyisége, a régi harci kedve megtört, izgatottá és lehangolttá vált (Gortvay és Zoltán, 23,). A korai öregedésnek számos oka lehet. Mi két lehetőséget tárgyaltunk. Az egyik a paralysis progressiva, a másik az arteriosclerosis, melyet a neurohistologiai lelet elemzése alapján Haranghy bizonyítva lát (24, 25a ésb). Arteriosclerosisra utaló közvetlen tünetek Semmelweis katamnesisében nem találhatók, legfeljebb a fejfájások, melyek hypertonias eredetűek is lehetnek. Éppen ezért a boncolási és neurohistologiai lelet ismertetésekor adunk majd részletesebb választ. e) A katamnesztikus elemzés a) Paralysis progressiva : sem a depressiv (kisebbségi téveseszmék, önvádak), sem az expansiv (nagyzási téveseszme), sem a mániás (rohamok, deliriumok, támadásos raptusok), sem a demens (amnesia, intellectus gyors csökkenése, ill* elbutulás, amnesias aphasia, apraxia, tájékozatlanság térben és időben) formára jellegzetes adatot nem találunk. Dysarthria nem állott fenn (egyetemi előadásokat tartott), írása nem mutat dysgraphiát. h) Tabes dorsalis : opticus és accusticus tünetekről nem találunk említést. Izom-hypotoniát (genu recurvatum), ataxiát, lancináló fájdalmakat (mint pl. crise gastrique) éppenúgy észrevettek volna kollégái vagy családja, mint ahogyan járászavarokról sincsen szó. Márpedig mindez feltétlenül felkeltette volna a. figyelmet. Vizelési és székelési zavarokról sem emlékezik meg pl. felesége az interjúban (1906). c) A fejfájás, álmatlanság, szórakozottság és ingerlékenység arteriosclerosis következménye is lehet. j.o b. o. humerus radius ulna 323 mm 240 mm 260 mm 314 mm 239 mm 255 mm
