Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

KRÓNIKA

— különösen az első és a második napon — aktuális egészségügyi politikai kérdésekkel, illetve legújabbkori problémákkal foglalkozott. Időszerű problémákat érintett G. Misgeld professzornak, a berlini Humboldt Egyetem Orvos- és Természettudomány-történeti Intézete igazgatójának, D. Tutzke professzornak, a Humboldt Egyetemen az egyetemes orvos- és természettudomány-története tanszékvezetőjének, /. Wintemek, a Társaság titkárának és J. Mayer főorvosaszszonynak előadása. E. Koch, a Humboldt egyetemi Intézet munkatársa Maxim Zetkinnel, az orvos, a tudós és az egészségügy-politikus személyével, W. Piechocki, a hallei Városi Levéltár igazgatója és W. Kaiser főorvos a zsidó orvostanhallgatók hallei tanulmányaival, H. W. Crodel főorvos az „Urania" egészségügyi nevelő társaság szerepével foglalkozott. A szabadon választott témák előadási napján W. Gaude főorvos (Schwedt) „C. L. Fernow (1704—1808), a gyógyszerész és az esztéta", W. Münchow főorvos (Zwickau) „Goethe és a szemészet", M. Dittrich tanszékvezető professzor (Greifswald) „A fiziológia önállósodása Leonard Landois (1837—1902) alatt Greifswaldban", H. Marchand igazgató főorvos (Ballenstedt) „Hermann Lebert (1813— 1879) és szerepe a tüdőbetegségek kutatásában", P. Wunderlich főorvos (Drezda) pedig „Az első német bölcsőde (Drezda 1851)" címmel tartott előadást. Külföldi meghívottakként bulgár, csehszlovák, magyar delegátusok jelentek meg. Magyar részről Antall József h. igazgató, a Magyar Orvostörténelmi Társaság titkára, Karasszon Dénes kandidátus, a Társaság pénztárosa, elnökségi tagok, vettek részt az ülésen. A megnyitás után a külföldiek nevében M.Knecht (Csehszlovákia) és Antall József köszöntötte az ülés résztvevőit. A bevezető szavak után Antall József hangsúlyozta :,,Külön öröm számomra, hogy Weimarhan köszönthetem Önöket, abban a városban, amely „német Athénként" élt a régi magyarok tudatában, és ahova mindig szívesen jöttek honfitársaim. Itt mindig abból a német kincsből részesültek, amelyet egész Európa rokonszenvvel fogadott az Önök országától. Goethe és Schiller életműve a magyar kultúrát is táplálta, sokáig a világirodalom nemcsak legnagyobbnak érzett, hanem legolvasottabb írói is voltak hazánkban. Jól esik tudni, hogy itt élt és dolgozott Liszt Ferenc, akinek életútja Magyarországról indult el, és akiről a gyermekkori családi barát, Semmelweis barátja is, a kiváló magyar sebészprofesszor, Lumniczer Sándor készített tollrajzokat." A második napon „A pesti orvosi iskola kialakulásának töténelmi és tudománytörténeti tényezői a XIX. század közepén" címmel tartott előadást Antall József, majd bemutatta a Medimpex támogatásával a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár anyagáról készült „képek a gyógyítás múltjáról" című színes hangosfilmet (német szöveggel). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár, az Orvostörténeti Közlemények és a Társaság munkája iránti érdeklődésnek Weimarban és itthon számos jelét tapasztalták a magyar küldöttek. Az ülésen elhangzott előadások szövege a Humboldt Egyetem tudományos folyóiratában a közeljövőben jelenik meg.