Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

ADATTÁR - Semmelweis Ignác Fülöp: A növények életéről (Pelle Pál—Háznagy András)

táját egy erősen tömör törzs alkotja, amely alul gyökerekké, felül rüggyé és levelekké alakul. Mialatt pedig ezek hagymává fejlődnek, a pikkelyek zugaiban új hagymácskák, úgynevezett sarjak keletkeznek a levélhónaljakban képződő rügyekhez nagyon hasonló módon, amelyek a következő év folyamán ugyanannyi új egyeddé fejlődnek. A hagymák közönségesen a föld ölében keletkeznek, ám bizonyos növények esetében a levélhónaljakból is kinőnek, melyeket ezért elevenszülőknek nevezünk. Ilyenek: a Dentaria bulbifea, — saxifraga, Polygonum viviparum, Poa bulbosa vivipara. Ezek a kis hagymácskák, amelyek ezeken a növényeken a virágok és magok helyét foglalják el, a szükséges kifej lettségi fokot elérve, születési helyüket maguktól elhagyják, és a földbe jutva megkezdik annak a növénynek a metamorfózisát, amelynek eredetüket köszönik. A gumók és répatestúek a magokhoz legközelebb állanak; alapból és rügyből tevődnek össze. Az alap alkotja a gumónak alapszövetből álló testét, amely a rügyek behálózása céljából spirális edényekben rendeződik. A keményítővel teli sziklevél egyenlőképpen táplálja a kinövő kis rügyecskét. A rügy vagy egyedül vagy nagyobb számban telepszik az alapra, amely miként a mag blastemája, a gyököcskével és plumulával növénnyé fejlődik. A gumók is miként a hagymák, a föld alatt keletkeznek, de a levelek hónaljában szintén létrejöhetnek. Szervezettan Bármennyire is sokfélék és eltérőek a növények formailag és szerkezetileg, mégis anatómiai elemzésben a kutató számára két elsődleges szervük van, amelyek elrendeződéséből keletkezik a növény minden része és az egész növény. Ezek: az alapszövet és az edények. Az utóbbiak azonban csak a magasabb fejlettségi fokon álló növényekben figyelhetők meg, melyekben viszont vagy szabályos sorban helyezkednek el, vagy szabálytalanul elszóródva. A fejlődésnek ezt az állandó típusát figyelembe véve a botanikusok a növények hatalmas birodalmát Plantae cellularesre és Plantae vascularesre osztják fel, az utóbbiakat azonban (a spirális edények szabályos vagy szabálytalan csoportosulása szerint) ismét exogénekte és endogénekre (18). Az alapszövet igen finom átlátszó színű hártyából formált, önmagukban tökéletesen zárt, egymástól meg nem különböztethető hólyagocskákból áll, melyek általános formája gömbszerű, azonban különféle csoportosulása miatt a szomszédos részek által gyakorolt nyomás folytán szegletessé változik. Az alapszövet az egysejtű anyaggal analóg módon a növények valamennyi részét magában foglalja, azonban megjelenési formája eltérő. A szabályos dodekaéder formájú bélszövet a kéregben és a levelekben található meg. A függőleges irányban megnyúlt sejtek egymásra helyezkedésével a bél rostosán rendeződik, s miután a rostok a vízszintessel párhuzamosan feküsznek, az exogén szerkezet a kéreg és a bél között helyezkedik el. Végül teljesen szabálytalanul a befejezetlen, szórt sejtekből kiemelkedve az alsóbbrendű növények között jelentkezik. Az alapszövet funkciója a nedvek összegyűjtése. Amennyiben azonban a sejtek falai tökéletesen zártak, a nedvmozgás csak endozmozis és exozmozis (19) segítségével válik lehetővé, ha a hólyagocskák átjárhatósága és összehúzódása