Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lehoczky-Semmelweis Kálmánné: Emlékek és mozaikok a Semmelweis-családról

De adósságait már ő sem tudta fedezni. Bánatában nagy vigasztalója volt férje fivére, Szemerényi Károly kanonok. Kedvenc leánya, Lehoczkyné Pozsonyban élt, de az egész nyarat vele és családjával töltötte a stájerországi Bad-Ausseeban. Kálmán unokája (később férjem) ott is született. Még évek múlva is, amikor én ott jártam, több üzlet- és háztulajdonossal beszéltem, akik emlékeztek reá, és nagy tisztelettel beszéltek róla. „Oh, die liebe alte Frau Szemerejn" — így emlegették. Fiatalabbik leánya, Antónia, híres szépség volt. Igen fiatalon ment férjhez a nálánál több mint húsz évvel idősebb Lehoczky Kálmánhoz, aki a pozsonyi ítélő Tábla elnöke volt. Ott nevelte fiatal kora ellenére igen szigorúan, lelkiismeretesen négy gyermekét. Idegen nyelvekre például csak ő tanította gyermekeit, akik tökéletesen beszéltek németül, franciául, sőt angolul is. Márta leánya Pozsonyból ment férjhez Kecskemétre, Pettko-Szandtner Aladárhoz, aki ott ügyész volt. Andor fia katonaiskolába ment. Férjemről, Kálmán fiáról úgy döntött, hogy orvos lesz, mégpedig szülész-nőgyógyász, mint a nagyapja volt. 1908-ban jöttek Budapestre, akkor már férje nagyon beteg volt. A Schwartzerszanatóriumba került, ahol hamarosan meg is halt. Semmelweisné lett akkor leányának nagy támasza, akkor ő már jó anyagi körülmények között élt. Anyósom rövidesen igen közkedvelt tagja lett a pesti „társaságnak". Főként azorvostaniár kar családjaival volt igen jóban. Báró Korányi, báró Kétly, Grósz, Tauffer, Tóth, Verebély, Bókay, Elischer professzorok és családjaik tartoztak többek között baráti köréhez. Hihetetlen tekintélyt tudott tartani maga körül. Remek háziasszony is volt, aki bár nagyon beosztotta, de igen rendezett viszonyok között tartotta fenn háztartását. Az anyagi javakban — mint nyugdíjas özvegy — nem bővelkedett. Élete legnagyobb csapása 1919-ben érte. Legfiatalabb és legkedvesebb gyermekét, imádott Marietta leányát vesztette el ikerszülés következtében. Marietta felesége volt dr. Hüttl Tivadarnak, aki mint sebészklinikai tanársegéd dolgozott Verebély professzor mellett. Ez a tragédia szörnyen megrázta az egész családot. De ő hihetetlen lelkierővel, bámulatos energiával — pedig már akkor túl volt az ötven éven — szedte össze minden erejét és vállalta a két kis ikerfiú gondozását. Gondozta őket az édesanyát meghazudtoló gondossággal, lelkiismeretességgel. Két évesek voltak a fiúcskák, amikor én megismertem őket. Semmelweis Béla