Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: A bábaoktatás története Magyarországon

egyet. m. tanár), utódjaként pedig Szontagh Ferenc egyet, tanár vezeti az intézetet. 1922—46 között 736 bába kapott oklevelet, — A szülésznőoktatás 1954 óta az „Egészségügyi Szakiskolák" csúcsszervezete alá tartozik. Az intézet neve: „Martos Flóra" Szülésznőképző Iskola. Debrecenben 1896-ban létesült a Bábaképezde. Igazgatója Kenézy Gyula volt, aki jelentős érdemeket szerzett a bábaképzés terén. Könyvet írt a bábatanulók számára, majd 1903-ban egy kisebb, 1914-ben nagyobb terjedelmű Nőgyógyászatot. Sokat tett a debreceni egyetem létesülése érdekében. 1921-ben a bábaképzés az egyetemi klinika működési körébe ment át s igazgatója mindig az egyetemi professor volt, 1951-ig Kováts Ferenc, majd Árvay Sándor. 1953-ban az internátust a klinika bővítése miatt kitelepítették az egészségügyi szakiskola keretébe. 1931-től

Raies Jenő látta el a bábaképzés feladatát. 1961-ben megszüntették a bábaoktatást. Ezt a körülményt nagyon megsínylették a Tiszántúl szülészeti osztályai és a vidék is, ahol csak védőnők működtek. 1968-ban újból megindult a bábaképzés az ápolónőképzés keretében. A szakoktatást Raies Jenő végzi. A pécsi bábaképző intézet 1901 novemberében a közkórház alagsorában nyert elhelyezést. Igazgatója Doktor Sándor volt. 1908-ban kezdték meg az új intézet építését, amely 1910. jan. 1-én nyílt meg. Doktor Sándor erősen haladó irányzatot képviselt. 1904-ben sajtó alá rendezte Kézmárszky Tivadar professzor szülészeti tankönyvét. 1921-ben Doktor Sándor Magyarkanizsára emigrált. Amikor a pozsonyi egyetem Pécsre költözött, Scipiades Elemér professzor vette át az intézetet, modernizálta s vezette haláláig (1944. febr. 21,). Internátust is létesített. Évente 30—40 szülésznőt képeztek ki. Scipiades után Lajos László prof. lett a klinika igazgatója. Ismételten modernizálta az intézetet s jelentős tudományos működést fejt ki. A JELENLEGI HELYZET KIALAKULÁSA 1951—54 között számos nagy jelentőségű rendelkezés történt a dolgozó nők egészségvédelme valamint a terhesek gondozása tárgyában (10). Megváltozott a szülésznők tevékenysége is, különösen vidéken, mert egyre kevesebben szültek otthon, s a jól kiépített Mentőszolgálat gyorsan intézetbe szállította a vajúdókat. Létre jött a Járási Egészségügyi Szolgálat (11), a szülésznők mellett a védőnők is részt vettek a nők gondozásában. 1951-ben a szülésznőképzést az általános ápolónőképzés keretébe olvasztotta be a minisztériumi rendelet. A 8100-7/1953 Egészségügyi Miniszteri Utasítás az okleveles szülésznők szabályzata tárgyában meghaladja a megfelelő utasításokat (12). A rendelkezés előírja, hogy a szülésznőnek nem szabad a hüvelyen át vizsgálni, a végbélen át keztyű védelme alatt vizsgálhat. Mosakodásra szappant, majd ecetes vízben oldott neomagnolt ír elő. A 8100-2/1952 Egészségügyi Miniszteri Utasítás a Szülészeti Rendtartás módosítását tárgyalja, majd a kerületi szülészfőorvosok működését ismerteti. A 3341/27/1951 sz. Egészségügyi Miniszteri Utasítás, amely hivatalos lapban